„A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, az bűncselekmény, börtönbüntetés is járhat érte” – mondja Deim Zoltán igazságügyi állatorvos szakértő. Igaz, a sok esetben eljáró szakember a Tiszaföldváron árokban elásott sertéstetemekről a sajtóból értesült, de azok alapján úgy véli, hogy a büntetőeljárást valószínűleg nehéz lesz elkerülni a videófelvételek tanúsága szerint. A büntető törvénykönyv vonatkozó passzusai szerint akkor is, ha gondatlanságból kerül sor a hulladékgazdálkodási rend megsértésére, mivel a tetemek veszélyes hulladéknak minősülnek, kettőtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők.

A hétvégén a közösségi oldalra kitett felvételek miatt indult vizsgálat egy sertéstelepen Tiszaföldváron. A képek szerint sok sertés hullott el, ezeket nem az előírások szerint tárolták és semmisítették meg. A Jász-Nagykun Megyei Kormányhivatal egy közleményben annyit hozott nyilvánosságra, hogy a Mezőtúri Járási Hivatal vizsgálja az ügyet.

Deim Zoltán szerint a felelősség már nehezebben megállapítható, mivel a szóban forgó esetben az is kiderült, hogy az elhullott sertéseket azon a telepen ásták el, ahol egy vállalkozó bértartásban hizlalta a disznókat. A bérhizlalás azt jelenti, hogy az anyacég szállítja oda az állatokat és a takarmányt, majd ő is gondoskodik a telep kiürítéséről is. A tartásért az azt végző felel Tiszaföldváron, az eddig megismertek szerint a közel 170 sertés elhullását az okozhatta, hogy egy forró nyári hétvégén elromlott a szellőző berendezés. Deim szerint meghibásodás esetén egy riasztó szokott jelezni, vagy egy aggregátor bekapcsol.

Az pedig egy további kérdés, hogy az Államkincstár adatai alapján az anyacégnek kiutalt évi több százmillió forintnyi állatjóléti támogatást mire fordították, mint ahogy az is, hogy vajon pusztán ez az augusztusi hétvége volt-e az egyetlen alkalom, amikor nagyszámú elhullás történt, illetve csak ekkor ásták-e el a tetemeket, amivel a bűncselekményt elkövethették.

A szakértő szerint a hatóságok az engedélyek kiadásával nem hibázhattak, mivel a helyszíni szemléket a betelepítés előtt végzik, hiszen éppen azok kiadása után lehet feltölteni azokat. A céggel szerződött állatorvosnak rendszeresen, legalább kéthetente be kellett mennie a telepre, de Deim szerint az egyáltalán nem bizonyos, hogy a látogatások alkalmával bármi jelei lehettek a szörnyűségeknek.

Megkerestük a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatalt is, onnan egyelőre nem érkezett válasz.