Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az Átlátszó közérdekű adatigényléssel kérte ki a Miniszterelnökségtől a volt Malév-székház értékbecslését és adásvételi szerződését. Az állam elővásárlási jogával élve 3 milliárd forintot fizetett az épületért.
A 2017. december 27-én megjelent, nagy port kavart egy kormányrendelet a Magyar Állam elővásárlási jogát jegyezte be a világörökségi területeken fekvő ingatlanokra. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha egy ilyen ingatlant el akar adni a tulajdonosa, akkor köteles értesíteni az államot az eladási szándékáról. Az államnak 8 napja van eldönteni, hogy meg akarja-e venni az ingatlant, és ha élni kíván az elővásárlási jogával, akkor az eredeti vevőjelölttel kialkudott árat szereplő összeget köteles megfizetni.
A listán értékes ingatlanok is szép számban szerepelnek, eddig kettőt vett meg közülük az állam: a volt Malév-székházat, és egy Andrássy úti irodaházat.
A Széchenyi téri volt Malév-székházat amerikai befektetők akarták megvenni, de a kitűnő elhelyezkedésű ingatlan végül az államé lett. Az épület az ötcsillagos Sofitel Budapest Chain Bridge Hotel mögött helyezkedik el. A francia Accor-lánc által üzemeltetett szálloda megvásárlására tavaly év végén jelentkezett be az amerikai Starwood Capital Group, illetve magyar projektcégük, a SOF-11 SB Topco Kft. Az ingatlan tulajdonosa – mely 2015 óta az Atrium Estate Kft. – ekkor a kormányrendeletnek megfelelően szólt az államnak a tervezett adásvételről, az állam pedig úgy döntött, hogy él az elővásárlási jogával, és megveszi az épületet.
Az Atrium egyik tulajdonosa Závodszky Zoltán, aki korábban az MTVA vezérigazgató-helyettese volt, Show & Game Kft. nevű cége pedig jelenleg is a közmédia egyik műsorgyártója, a másik tulajdonos pedig a honkongi Synergonomy Holding Ltd., ami a G7 információi szerint egy belize-i cég, a Matador SA tulajdonában van – a magyar állam tehát gyakorlatilag egy kormányközeli üzletembernek és egy offshore cégnek fizetett az épületért – írta az Átlátszó.
Mivel a vételárat nem hozta nyilvánosságra a Miniszterelnökség, az Átlátszó közadatigénylésben kérte ki az ingatlan értékbecslését és adásvételi szerződését. Az adásvételnél Répássy Róbert volt fideszes országgyűlési képviselő ügyvédi irodája segített a Miniszterelnökségnek.
A Magyar Közlönyben július 10-én jött ki az a kormányhatározat, mely 4 milliárd forintot csoportosított át "a világörökség védelmével összefüggésben az államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának céljára”. A G7 megkérdezte a Miniszterelnökséget, hogy pontosan mire kell ez a pénz, válaszul egy Magyar Időkben megjelent cikk címét kapták, mely arról szólt, hogy az állam megveszi az Andrássy út 70. alatt található irodaházat, melyben korábban a Lukács Cukrászda működött.
Ahogy korábban megírtuk, Tóth Bertalan, az MSZP elnöke Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt, mivel szerinte a szocialista politikus irreálisan magasnak ítélte a Stena Property és az OTP Bank leánycége, az Inga Kettő Kft. között kialakított vételárat, ezért azt feltételezte, hogy a felek előre tudhatták, hogy az állam élni fog az elővásárlási jogával.
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely szerint viszont az 1,2 millió forint körüli négyzetméter ár egyáltalán nem nevezhető kiugróan magasnak. Az adásvételnél szintén Répássy Róbert volt fideszes országgyűlési képviselő ügyvédi irodája segített a Miniszterelnökségnek.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Részletesen bemutatjuk az ilyen esetben felmerülő kötelezettségeket, amelyekkel számolni kell.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?
Július 1. fontos határidő a megváltozott a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (TEÁOR) változása miatt.
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni.
Visszaállt a háború kitörése előtti vámrendszer az EU és Ukrajna között.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre.