A dél-koreai szervezők 55 millió dollár, azaz nagyjából 15,5 milliárd forint nyereséget könyvelhettek el a februári, Pjongcsangban rendezett téli olimpián.

Li Hi Bom, a szervezőbizottság vezetője a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Buenos Aires-i ülésén azt mondta, a pozitív mérleg elérését a NOB Agenda 2020 néven bevezetett programja tette lehetővé, ebben ugyanis a költséghatékonyság és a lehető legolcsóbb rendezés volt a fő szempont.

A nyereséget a NOB, a rendező ország olimpiai bizottsága, valamint a szervezőbizottság között osztják szét.

A 2014 decemberében elfogadott Agenda 2020 csomagban foglaltak szerint a NOB a fenntarthatóbb, olcsóbb és megtérülő játékokat támogatja. Azonban a program bevezetése óta mindig csak két pályázó maradt versenyben a rendezésre. A legtöbb helyen az ott lakók inkább hisznek a korábbi rossz tapasztalatoknak, mint a NOB és a szervezők ígéreteinek, és sorra szavazzák le azt, hogy a saját városuk induljon az olimpiarendezésért, vagy épp a városvezetés lép vissza a közhangulatot látva, ahogy az Budapesten is történt.

Így történhetett meg, hogy a 2022-es téli olimpiáért csak Peking és Almati maradt versenyben, két olyan város, ahol nincs esély demokratikus népszavazásra (végül Peking lett a rendező). A 2024-es nyári olimpia rendezése elől Párizs és Los Angeles kivételével minden más pályázó visszalépett, így hogy elkerülje a NOB az újabb leégést, azt az olimpiát Párizsnak, ezzel egyszerre a 2028-asat pedig Los Angelesnek adta.

A 2026-os téli játékokra egy kicsit talán még javulhat a helyzet: három télisport-nagyhatalom, Calgary, Stockholm, valamint Milánó és Cortina d'Ampezzo közös pályázata van versenyben. Eredetileg heten jelentkeztek, de Sion, Szapporo és Graz visszalépett, a törökországi Erzurum pályázatát pedig múlt csütörtökön az előzetes értékelés során kizárta a NOB.