Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Olaszországnak hétfő délig kellett válaszolni a jövő évi büdzsével kapcsolatos brüsszeli aggályokra. A levélben Giovanni Tria olasz gazdasági miniszter azt írta: "tisztában vannak vele, hogy olyan költségvetés-politikai utat választottak, amely nincs összhangban az európai uniós szabályokkal".
Az új olasz kormány elődjénél lényegesen nagyobb költségvetési hiánycélt tűzött ki a következő három évre, s ezzel konfrontációs pályára helyezkedett az Európai Bizottsággal szemben, nyugtalanságot okozva egyúttal a pénzügyi befektetők körében. Az olasz tervezetet a múlt heti EU-csúcson több tagállami vezető is bírálta, többek között a holland kormányfő és az osztrák kancellár.
A bizottság csütörtökön levélben figyelmeztette Rómát, hogy a jövő évi büdzsé számai "súlyos és nyilvánvaló megsértését" jelentik az uniós kötelezettségeknek, a stabilitási és növekedési paktum előírásainak, a hiánycélok eltérése pedig "példa nélküli". Az üzenet az első lépés afelé, hogy a bizottság visszautasítsa a javaslatot, amire még soha nem volt példa.
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök azonban "gyönyörűnek" nevezte a tervezetet, és úgy vélekedett, hogy ebben nincs semmi különös, más országok is szoktak kapni ilyen leveleket hasonló helyzetben, szerinte ráadásul Brüsszel kettős mércét alkalmaz.
Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke a vádat visszautasította, aláhúzva, hogy nincsenek negatív előítéleteik, az olasz tervezetet ugyanolyan szigorúan fogják megvizsgálni, mint más országok esetében. Hozzátette azt is, hogy a korábbiakban rendkívül elnézőek voltak Rómával, mivel "Olaszország az Olaszország". Ezzel egy nagy felháborodást keltő korábbi kijelentését fordította át, amikor azzal indokolta, hogy miért nem indítottak eljárást Párizs ellen a túlzott államháztartási hiánya miatt, hogy "Franciaország az Franciaország".
Egyes szakértők szerint a helyzet további növelheti a piaci bizonytalanságot az euróövezet harmadik legnagyobb gazdaságának számító Olaszországgal szemben. Az olasz költségvetés a kormányzati kiadások 2,7 százalékos nominális növekedésével számol, miközben ez nem lehetne több 0,1 százaléknál. A deficitet pedig jövő évben a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százalékában szabnák meg, az előző kormány által vállalt 0,8 százalékkal szemben. Olaszország államadóssága a GDP körülbelül 130 százaléka, ami a második legmagasabb az Európai Unióban.
