Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Terjedelmes interjút adott a pénzügyminiszter az Atv.hu-nak, amelyben sok egyéb mellett beszélt a lakástakarék-pénztári rendszer néhány héttel ezelőtt néhány nap alatt átnyomott átalakításáról is.
Varga Mihály korábban azt mondta, a módosítás hatályba lépése előtti két napban, amikor még a korábbi feltételekkel lehetett ltp-szerződést kötni – vagyis járt melléjük az állami támogatás –, összesen 140 ezer ilyen született.
A mostani interjúban Varga úgy fogalmazott: "Az utolsó 48 órában tömeges volt a szerződéskötés. Ebből is látszik, hogy sok esetben nem lakáscélú, hanem spekulatív volt az igénybevétel, hozamvadász szempontok érvényesültek. Amikor sokan, tömegesen próbálnak egy 30 százalékos állami támogatást igénybe venni, akkor azt nem feltétlenül lakásfelújításra akarták felhasználni..."
Nem világos, mire gondolt Varga, hiszen az ltp-megtakarításokat az állami támogatásokkal egyetemben kizárólag számlákkal igazolt lakáscélú dolgokra - vásárlás, felújítás, bővítés - lehet fordítani. Az sem derült ki a pénzügyminiszter szavaiból, hogy mire alapozza a kijelentését, csak annyit mondott: "vannak erre számok".
Zsiday: A lakástakarék állami támogatásának elvételével szembeköpték a jogbiztonságot
Nem a megszüntetéssel, annak módjával van baj.
Majd így folytatta: "Amikor a legnagyobb lakáskassza-piaci szereplő a begyűjtött források kétharmadát – és ebben az állami támogatás is benne van – hitelként helyezi ki az ügyfeleihez, akkor itt szerintem nem az alapvető cél teljesüléséről van szó." Az ugyanakkor kérdés, hogy a megtakarítás mellé felvett lakáshitel miért ne az alapvető célt – lakáshoz jutást – segítené.
Arról, hogy az utolsó pillanatban megkötött szerződésekkel minden rendben van-e, a tárcavezető azt mondta, ezt nem a Pénzügyminisztérium, hanem a pénzügyi felügyelet – azaz a jegybank –vizsgálhatja.
Megtudakolták azt is Vargától, ki tudja-e jelenteni, hogy nem lesz visszamenőleges a törvénykezés. Erre úgy reagált: "miért lenne?"
Azzal folytatta, szerinte a kérdés mögött az az állítás bújik meg, hogy hogy talán nem szabályos vagy tisztességes módon köttettek a szerződések. Ez nem a Pénzügyminisztérium hatásköre. Ez a pénzügyi felügyeleté. A jegybank vizsgálhatja meg, hogy valóban határidőre történtek-e a szerződéskötések.
Arra a konkrét kérdésre, hogy indít-e vizsgálatot az MNB, Varga kijelentette: "Nem vagyok a felügyeletnek a vezetője, nem tudok ebben az ügyben nyilatkozni."
