Spanyolország nem szavazza meg a brit EU-tagság megszűnését szabályozó megállapodás-tervezetet, ha az jelenlegi formájában marad, és nem tisztázzák benne Spanyolország és Gibraltár jövőbeli kapcsolatát - mondta Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a The Economist című brit gazdasági lap madridi fórumán kedden. Arról, hogy a jövőben mi történik Gibraltárral, nem az Európai Uniónak és Nagy-Britanniának, hanem Spanyolországnak és Nagy-Britanniának kell tárgyalnia - hangsúlyozta a szocialista kormányfő. A spanyol kormány a tervezet 184. cikkét kifogásolja, mivel az szerinte "kétértelmű", ezért a szöveg tisztázását, pontosítását szorgalmazzák.

Josep Borrell spanyol külügyminiszter az uniós tagországok külügyminisztereinek brüsszeli találkozója után, hétfőn már hangot adott aggodalmának azzal kapcsolatban, hogy feltűntek a tervezetben új, eddig általuk nem ismert pontok, amelyek "zavart okoznak". Emellett hiányolta, hogy a dokumentum nem tartalmaz "politikai nyilatkozatot" a jövőbeli kapcsolatokra vonatkozóan Gibraltárral, és beszélt arról is, hogy kevés idő maradt a változtatásra, hiszen a tervek szerint vasárnap rendkívüli Brexit-ügyi uniós csúcstalálkozón kívánják elfogadni a megállapodást.

Borrell kedden, a Politicónak azt is közölte, hogy szerinte az Egyesült Királyság előbb szét fog esni, mint Spanyolország. A külügyminiszter arra utalt, hogy mind Skócia, mind Észak-Írország vezetése ellenzi a megállapodást – szerinte ez azt jelenti, hogy akár a Brexit előtt függetlenedhet a két országrész.

A Madridban júniusban hatalomra került szocialista vezetés korábban úgy foglalt állást, hogy Spanyolország nem használja a Brexit-tárgyalásokat arra, hogy követelje a fennhatóságot Gibraltár felett. Ez nem jelenti azt, hogy Spanyolország lemondana történelmi követeléséről Gibraltárral kapcsolatban, de a Brexitről szóló párbeszéd nem a megfelelő keret erre - hangsúlyozta a Josep Borrell még szeptemberben.

Spanyolország 1713-ban, a spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti szerződésben mondott le a stratégiai helyen fekvő terület feletti felségjogról London javára, ám azóta spanyol kormányok többször is megkérdőjelezték a szerződés érvényességét.

A spanyol ellenkezés annak fényében is furcsa, hogy az uniós tagországok külügyminiszterei hétfői tanácsülésükön jóváhagyták a múlt szerdán ismertetett dokumentumtervezetet. Teljes egyetértét persze azon az ülésen sem lehetett, mert több ország és Michel Barnier uniós Brexit-főtárgyaló is arról beszélt, hogy nem szabad megnyitni a másfél éves tárgyalások után, gyakorlatilag az utolsó pillanatban elfogadott 585 oldalas dokumentumot. Amíg a magyar kormány alapvetően elégedett, a francia is tiltakozik, igaz, vétóval nem fenyegetnek. Párizs a halászati jogok miatt folytatná az egyeztetést, konkrétan azt szeretné elérni, hogy az uniós halászoknak a jövőbeli szabadkereskedelmi viszony idején is biztosítsanak hozzáférést a brit vizekhez.