A döntés várható volt, mivel nincs más út – fejtegette a HVG-nek egy szakértő. Az ezres fiókhálózata alapján vezető, mérlegfőösszege szerint a negyedik, hitelállományát nézve pedig az ötödik legnagyobb hitelintézeti csoportosulás ugyanis egyáltalán nem hatékony. Költségesen működik, az infrastruktúrája és az informatikája pedig annak ellenére kőkorszaki, hogy az utóbbi fejlesztésében már Mészáros Lőrinc is érdekelt -olvasható az e heti HVG-ben.

A 106 takarékszövetkezeti tagot egyesítő holland és a 173 különálló szövetkezet egyes funkcióit centralizáló finn modell tapasztalatait is hasznosító magyar takarékmegabank valóban nagyszabású projekt lesz. A publikus cél évi 25–30 milliárd forintnyi költségcsökkentés, 10 százalékos piaci részesedés (jelenleg 6 százalék környékén járnak), valamint stabil nyereségtermelés.

Amiről azonban hivatalosan nem beszélnek, az a következő fázis, a Mészáros Lőrinc érdekszférájába juttatott MKB Bank és a hamarosan privatizálandó Budapest Bank hozzájuk kapcsolása – amit nyílt titokként kezel a pesti bankártársadalom. Mindez persze többéves és rizikós folyamat lesz, hiszen nagyon különböző pénzintézeteket kellene társítani. Ugyanakkor ez lehetne az a szuperbank, ami – legalábbis a mérete alapján – ringbe szállhatna a Csányi Sándor által irányított OTP ellen. S nem mellékesen kiszolgálhatná a kormányhoz közeli, féktelen tempóban terjeszkedő oligarchák finanszírozási igényeit. A hatalom kontrollját továbbra is a felügyelő-szabályozó funkciójú integrációs szervezet, az SZHISZ garantálná, amely az állam által pénzelt garanciaalapot is működteti. További részletek a HVG legfrissebb számában.