Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A Magyarországon élő más EU-s állampolgárságú lakosság 39,8 százaléka volt kitéve a szegénység kockázatának 2017-ben – írja jelentésében az unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Az Eurostatnak jelentő államok között ez messze a legmagasabb érték, a második helyezett Spanyolországban 35,2 százalék volt az arány, a harmadik Görögországban 32,1 százalék. Észtországban ezzel szemben alig éltek szegény uniós állampolgárok, mindössze 3 százaléknyian voltak.
Magyarország egy másik mutatóban is kilóg az uniós sorból: az itt élő nem EU-s állampolgároknak (a kormányzati retorikában migránsok) csak 12 százaléka volt kitéve a szegénység kockázatának. Az összes uniós országban ez a legalacsonyabb arány. Ráadásul alacsonyabb, mint a Magyarországon élő magyar állampolgárok szegénységi rátája (13,7 százalék).
Az Eurostat a magyar adathoz azt a megjegyzést fűzte, hogy mind az EU-s, mind az EU-n kívüli állampolgárokra vonatkozó adat kevéssé megbízható. Vélhetően azért, mert se EU-s, se EU-n kívüli állampolgárból nem él sok Magyarországon. Azok számítanak szegénység kockázatának kitettnek, akik elkölthető jövedelme (szociális juttatásokkal együtt) nem éri el a medián (középértékű) jövedelem 60 százalékát.
Ami a saját állampolgárok szegénységi rátáját illeti, Magyarország az uniós középmezőny közepén állt 2017-ben, alig elmaradva az uniós átlagtól. A szegények aránya Romániában (21,4 százalék) és Görögországban (19,6 százalék) volt a legmagasabb, Csehországban (7,7 százalék) pedig a legalacsonyabb.
