Az alsóház hétfő éjjel szavazta meg azt az indítványt, amelynek alapján a képviselők saját kezdeményezésükre szavazhatnak – egyelőre jogilag nem kötelező erővel, indikatív, vagyis véleményjelzési céllal – a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről novemberben elért, eddig azonban kétszer is nagy többséggel elvetett megállapodás különböző alternatíváiról.

A szerdai vitanapra beterjesztett napirendi javaslatok közül szerda délután John Bercow, az alsóház elnöke nyolcat hagyott jóvá. Ezek egyike szerint az Egyesült Királyságnak április 12-én megállapodás nélkül ki kell lépnie az EU-ból. Egy másik indítvány szerint a kilépési megállapodást a kormány csak akkor léptethetné életbe, ha az egyezményt előbb népszavazáson is jóváhagyják a választók. Van egy olyan javaslat is, amely szerint ha a kilépés határideje előtti napig nincs elfogadott Brexit-megállapodás, a kormánynak szavazást kell kérnie a megállapodás nélküli Brexitről, és ha ezt a ház elveti, akkor törölni kell a Brexitet.

A köztes javaslatok lényege, hogy az Egyesült Királyság a kilépés után is maradjon szoros, lehetőleg vámuniós jellegű kapcsolatban az Európai Unióval.

Az egyik ilyen beterjesztés azt indítványozza, hogy London a Brexit után is maradjon az Európai Gazdasági Térség (EEA) tagja, és kérje visszavételét az Európai Szabadkereskedelmi Társulásba (EFTA), amelynek az Egyesült Királyság tagja volt egészen 1973-ig, amikor csatlakozott az akkori Európai Közösségekhez, a mai Európai Unió elődjéhez.

Theresa May miniszterelnök már az indikatív szavazásokról szóló javaslat vitája és megszavazása előtt közölte: nem tud kötelezettséget vállalni arra, hogy bármely ilyen jelzésértékű szavazás eredményét a kormány ténylegesen végrehajtja.

Az indikatív képviselői szavazások valóban nem kötelezik jogi erővel a kormányt cselekvésre, de több képviselő is úgy nyilatkozott, hogy komoly negatív reakciója lenne, ha valamely javaslat a jelzésértékű szavazásokon nagy többséget kapna, de a kormány ennek ellenére figyelmen kívül hagyná a képviselői véleménynyilvánítást.

Az alsóház januárban 230, két hete 149 fős többséggel vetette el az EU-val elért Brexit-megállapodást.

Theresa May ezek után, a múlt héten hivatalosan kezdeményezte az Európai Uniónál a Brexit határidejének június 30-ig terjedő halasztását. Az EU a csütörtök-pénteki csúcsértekezleten végül olyan megoldásra jutott, hogy ha a brit parlament ezen a héten elfogadja a Brexit-megállapodást, a kilépés május 22-éig – az európai parlamenti választások előtti napig – halasztható.

A Brexit-egyezmény újbóli elutasítása esetén viszont a brit kormánynak április 12-éig ismertetnie kell az EU-val a további menetrendről szóló elképzeléseit, és döntenie kellene arról is, hogy részt akar-e venni az EP-választásokon.

Ha erre a brit kormány hajlandó, akkor az EU-csúcson elért megállapodás alapján a Brexit hosszabb ideig tartó – egyelőre kijelölt határidő nélküli – halasztása is szóba kerülhet, ha viszont London továbbra is elveti a részvételt az EP-választásokon, akkor április 12-én elvileg megállapodás nélkül megszűnhet a brit EU-tagság.

May szerdán utalást tett arra, hogy a kormány még a héten harmadszor is az alsóház elé terjesztheti a Brexit-megállapodást. John Bercow házelnök azonban szerdán külön nyilatkozatban figyelmeztette a kormányfőt: változatlanul érvényben van az a minapi végzése, amely szerint a parlamenti precedensjog alapján a kormány nem terjesztheti be újból "változatlan vagy szinte változatlan" formában ugyanazt az egyezményt, amelyet a ház legutóbb elutasított.

A kormányfő a brit sajtó információja szerint szerdán délután azt ajánlotta fel frakciója Brexit-párti "lázadóinak", hogy hajlandó lemondani, de csak azt követően, hogy elfogadják a megállapodást. Ez azt jelenti, hogy a Brexit-tárgyalások következő fázisában már nem ő képviseli a briteket.