Az adósságfékszabály pontosan meghatározza, hogy a havi nettó jövedelemhez képest legfeljebb mekkora lehet a havonta hiteltörlesztésre fordított összeg. Fontos rögzíteni, hogy ebben az esetben az igazolt és a bank által elfogadott jövedelemről van szó. Ez munkavállalói jövedelem vagy éppen öregségi nyugdíj esetén egyszerűen számszerűsíthető, ám például a KATA-s vállalkozóknak NAV- jövedelemigazolást kell kérniük, amin az adott évben számlázott bevétel 60%-a szerepel csak, vagyis ez alapján állapítják meg a KATA-s vállalkozó hitelképességét.

Ahogy a táblázatból is kiderül, a JTM-korlát (jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató) függ a hitel típusától (személyi kölcsön vagy jelzáloghitel) és a havi jövedelem nagyságától. A jogalkotók jelenleg 400 ezer Ft jövedelem elérésénél engednek nagyobb eladósodást, ám július 1-től változás lép életbe, akkortól 500 ezer Ft lesz az a jövedelemhatár, amelynek megléte esetén magasabb lehet a hiteltörlesztők aránya a jövedelemhez képest.

Bankmonitor

Lakáshiteleknél jelenleg a 10 éves kamatperiódusú termékek a legnépszerűbbek, vagyis azok, amelyeknél a kamat – és ezzel együtt a hiteltörlesztő – legfeljebb 10 évente változhat. Ilyen kamatperiódus mellett a februári, kedvezmények nélküli nettó jövedelem (230 000 Ft) maximálisan 115 000 Ft-os havi törlesztőt „bír el”, míg személyi kölcsönnél legfeljebb 92 000 Ft lehet a havi fizetnivaló.

A családi adókedvezmény a nettó jövedelmet növeli, így a felvehető hitel törlesztője is magasabb lehet. A kedvezményeket is figyelembe véve februárban 237 300 Ft volt az átlagos nettó kereset, ami 10 évre fixált kamatú lakáshitelnél maximálisan 118 650 Ft-os havi törlesztőre volt elé. Ha személyi kölcsönt választ valaki, akkor itt a felső határ alacsonyabb: 94 920 Ft.

Az öregségi nyugdíj a munkavállalói jövedelemhez hasonlóan hitelezhető jövedelemnek számít, hiszen végleges, kiszámítható bevételi forrást jelent. A jelenlegi nettó átlagos nyugdíj összege 134 900 Ft, ami a példánkban szereplő 10 éves kamatperiódus mellett 67 450 Ft-os havi törlesztőt enged jelzáloghitelnél, míg személyi kölcsönnél 53 960 Ft-nál ránt be az adósságfék.

Fontos kérdés, hogy a fenti havi törlesztők milyen hitelösszeget tesznek lehetővé? Először is tudni kell, hogy az egyes hiteltermékek kondíciói, vagyis árai között jelentős különbségek lehetnek, ami az adós szempontjából a havi törlesztő nagyságában érhető tetten legjobban. Ez azt jelenti, hogy két ugyanakkora összegű hitelnek – azonos futamidő és kamatperiódus mellett is – nagyon különböző lehet a havi törlesztője. Ezért előfordulhat, hogy az egyiket megkaphatja a jövedelme alapján a kérelmező, míg a másiknál kikosarazza a bank.

Számszerűsítve: egy 10 millió Ft összegű, 10 éves kamatperiódusú, 20 éves futamidővel felvett lakáshitelnek a Bankmonitor Lakáshitel Kalkulátor számításai szerint lehet 62 940 Ft, illetve 83 012 Ft is a havi törlesztője, ez pedig alapvetően meghatározza a szükséges minimális jövedelem nagyságát.

A jó hitelválasztás ráadásul július 1-től még fontosabb lesz, akkortól ugyanis már nem 400 000 Ft, hanem 500 000 Ft nettó jövedelem megléte esetén engednek csak magasabb jövedelemhez képesti törlesztőt.

De mekkora hitelre elegendő az átlagjövedelemmel elérhető maximális havi törlesztő?

A Lakáshitel Kalkulátor alapján a 237 300 Ft-os átlagkereset a legjobb esetben 18,5 millió Ft lakáshitelre elegendő – 10 éves kamatperiódus és 20 éves futamidő mellett –, de a futamidő meghosszabbításával a törlesztő persze lefaragható, így a felvehető összeg nagyobb is lehet. A futamidő kitolásával persze a teljes visszafizetés nőni fog, hiszen tovább használjuk a bank pénzét.