Mint azt megírtuk, március végén lejárt az Alkotmánybíróság által szabott határidő, amikorra a parlamentnek új törvényt kellett volna alkotnia a rokkantsági ellátásokról, ám ez nem történt meg.

Egy tavaly novemberi döntésében az Ab ugyanis a kárvallottaknak adott igazat és kimondta, hogy olyan emberekről állapították meg, hogy jobban vannak, akik továbbra rokkantak voltak, csak egy új vizsgálattal jobb értékeket adtak nekik, erre hivatkozva pedig megvonták a rokkantsági ellátásuk nagy részét. Az Ab akkor arra kötelezte a bíróságokat, hogy a rokkantsági ellátás visszavágása miatt pereket indítók ügyében ne az új rendszerben kapott százalékos minősítéseket vegyék figyelembe, hanem azt, hogy az emberek egészségi állapota tényleg javult-e, a parlamentnek pedig azt írtaelő, hogy idén március végéig alkosson új törvényt az ügyben, de ez azóta sem teljesült.

Az MSZP-s Korózs Lajos a parlamentben egy azonnali kérdésben április elsején rá is kérdezett a dologra, akkor Orbán Viktor miniszterelnök helyett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt válaszolta neki, hogy az Igazságügyi Minisztérium dolgozik a szükséges előterjesztésen, "és az Alkotmánybíróság egyébként nem minden ponton teljesen egyértelmű ítéletének a mi megítélésünk szerint is szükséges eleget tenni".

Az MSZP elnöke, Tóth Bertalan ezért rákérdezett az Igazságügyi Minisztériumnál, hogy mikor nyújtják be végre az ezzel kapcsolatos javaslatot, de az IM helyett Rétvári Bence Emmi-államtitkártól kapott választ, eszerint viszont ez továbbra sem várható, ugyanis

az Alkotmánybíróság határozatában szereplő szakértői munka jelenleg is zajlik.

Rétvári azt írta, a rokkantsági ellátások átalakításáról 2017-ben az Ab már kimondta, hogy az nem volt igazságtalan és alaptörvényellenes, a 2018. novemberi Ab-döntés szerint a parlament viszont akkor hibázott, amikor nem alkotott olyan szabályokat, amelyek lehetővé tennék az ellátás összegének meghatározása során a tényleges fizikai állapotjavulás mértékének, illetve a 2012 előtti rokkantsági nyugdíj összegének figyelembevételét.

Az államtitkár hozzátette, hogy "a fizikai állapotváltozás mértékének visszamenőleges megállapítása orvosszakmai szempontból is komoly feladat, ezért a jogszabály módosítására akkor kerülhet, sor, amikor minden érintettre tekintettel megnyugtató, és megvalósítható megoldás született".

Arra nem tért ki, hogy ez mikor fog megtörténni.

Korózs Lajos egy korábbi interpellációjára válaszként Rétvári egyébként azt mondta a parlamentben, hogy az Ab nem határozta meg, hogy milyen szabályokat hozzanak meg az új törvényben, és azt sem kötötték ki, hogy kártalanítani kellene a károsultakat, bár az MSZP ezt követeli, és a párt ezzel kapcsolatban egy határozati javaslatot is benyújtott.