szerző:
hvg.hu

A Pénzügyminisztérium csak a pozitívumokat vette észre a Magyarországról szóló versenyképességi jelentésben. Magyarország kicsit jobban teljesít, főleg azért, mert sok háztartásban van internet. De az unióban még mindig sereghajtó az ország a WEF szerint: például az egészségüggyel komoly problémák vannak, a kormány politikája nem konzisztens, a vállalkozások kerülik a kockázatokat, csak rövid távra terveznek.

A genfi székhelyű Világgazdasági Fórum (WEF) idén is elkészítette átfogó versenyképességi jelentését, amely több mint 141 országot fedett le. Magyarország a vizsgált 141 ország közül a 47. helyen áll. Ez a tavaly publikált rangsorhoz képest 1 helyezésnyi előrelépést jelent. Magyarország abszolút teljesítménye, azaz a Global Competitiveness Indexe 0,8 ponttal javult.

Ez a változás „a legkedvezőbb változás a visegrádi országok között” – kommentálta az eredményeket a Pénzügyminisztérium (PM). A tárca még az alábbi dolgokat tartotta kiemelésre érdemesnek a jelentésből:

  • „A WEF rangsor által vizsgált 12 fő versenyképességi tényező közül 8 területen javult Magyarország versenyképessége az elmúlt évhez képest.”
  • „A legnagyobb, 3 helyezésnyi előrelépést az Intézmények és a Munkaerőpiac esetében értük el.”
  • „A vizsgált összesen 103 indikátor több mint felében javult abszolút értékben Magyarország teljesítménye.”

A PM szerint mindez „visszaigazolja a magyar gazdaságpolitika törekvését, hogy a makrogazdasági stabilitás fenntartása mellett tovább javuljanak a gazdasági növekedés minőségi, versenyképességi feltételei”. Illetve nem mulasztják el megemlíteni, hogy Magyarországnak van „Program a versenyképesebb Magyarországért” címet viselő csomagja, „Gazdaságvédelmi Akcióterve” és „Családvédelmi Akcióterve”, melyek mind segítik a versenyképesség további erősítését, a gazdasági növekedés fenntartását és „kedvezően befolyásolják” a társadalompolitikai folyamatokat.

Magyarország kicsit jobban teljesít, de még mindig rosszul

A minisztérium természetesen nem állít semmi valótlant a versenyképességi jelentéssel kapcsolatban, de nem meglepő módon sikerült csak és kizárólag a pozitívumokat kimazsolázni az éves értékelésből, amelyet az elmúlt években a kormány tagjai rendre leszóltak. Az persze véleményes, hogy a kormány mindenféle programjai és akciótervei mennyire eredményesek és hatékonyak – a jelentés készítői mindenesetre a PM-nél jóval kevésbé látják őket tökéletesnek.

Kezdjük azzal, hogy Magyarország persze jobban teljesít, ezzel együtt

a visegrádi országok között még mindig utolsó a rangsorban. Sőt az összes uniós ország sorában majdnem legutolsó, mindössze Bulgáriát, Romániát, Görögországot és Horvátországot előzi meg.

A 12 fő tényező közül mindössze egy van (a piacméret), amelyben Magyarország pontszáma eléri az uniós átlagot.

A 13 új EU tagállam közül Magyarország a 10. legversenyképesebb. A régióból Csehország rendelkezik a legjobb mutatókkal, összpontszámától hazánk 5 ponttal van elmaradva. Fontosabb azonban, hogy mind Bulgária, mind Románia nagyon megközelítette Magyarországot – írja részletes elemzésében a jelentés elkészítésében Magyarországról közreműködő Kopint-Tárki Intézet. Az előbbivel pontazonosság alakult ki, míg keleti szomszédunk csupán egy ponttal van lemaradva. Bulgária az elmúlt időszakban sokat javított versenyképességén, igaz ez nagyban köszönhető az EU kohéziós alapjainak. Összességében sokat javult az infrastruktúra színvonala, beleértve a digitális ellátottságot is. Bulgária nagyon alacsony szintekről indult, mára azonban elérte, hogy két versenyképességi pillérben is a legjobb a térségben. Mindez jó alapokat jelent az ország számára a jövőt illetően, így nem kizárt, hogy

rövidesen Bulgária Magyarország elé kerülhet a versenyképességi indexben.

Ami a legfőbb versenytársakat illeti, Szlovákia csupán 1 ponttal előzi meg Magyarországot. Ennek ellenére nem várható, hogy Magyarország visszaelőzi északi szomszédját, mivel csupán az elért piacok számában vagyunk magasabban sorolva, és versenyképességünknek nincs olyan aspektusa, amelyben jobbak lennénk Szlovákiánál. Lengyelország tartósan hazánk előtt van. Előnyük elsősorban az innováció és az üzleti dinamika területén jelentkezik, amelyben a magyar adat lényegesen rosszabb. Románia esetében az alappilérekkel vannak gondok, így annak valószínűsége, hogy utolsó helyre taszítsa Magyarországot, csekély, de nem elhanyagolható.

Magyarországon nem lehet hosszú távra tervezni

Ami Magyarország versenyképességének állapotát önmagában nézve illeti, a 0,8 pontos javulás elsősorban az IKT (információs és kommunikációs technológiák) adaptáció területén elért fejlődésnek köszönhető. Az IKT területén elért jó helyezés egyértelműen a vezetékes internet további terjeszkedésének köszönhető, valamint annak, hogy a háztartások harmadának van ilyen előfizetése, és a felnőtt lakosság 76 százaléka rendszeresen használja is. Javulást volt az infrastrukturális ellátottságban is, elsősorban az úthálózat sűrűsége bővült, továbbá a közműellátottság is javult. A képet árnyalja ugyanakkor, hogy bár az összeköttetés javult, az infrastruktúra továbbra is erősen közepesen mondható.

A Pénzügyminisztérium közleményében elfelejtették megemlíteni, de akadnak olyan fő tényezők, amikben Magyarország rontott: az egészségügy és az árupiac. Ami az egészségügyi mutatót illeti,

az egészségben eltöltött várható élettartam Magyarország esetében továbbra is 65,8 év, ami messze elmarad a fejlett országok szintjétől,

igaz sokkal jobb, mint a fejlődő országokban. Az árupiaci mutatót illetően a versenykorlátozó, valamint a monopóliumellenes szabályozások rendkívül gyengék, a Világgazdasági Fórum szerint visszafogják a hazai versenyt.

Magyarország számára a legégetőbb problémát az innovációs kapacitás hiánya jelenti. Bár a K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) infrastruktúra világviszonylatban egyáltalán nem gyenge, az eredményeket nem sikerült átültetni a gyakorlatba. A munkaerő képzettsége nem teszi lehetővé a magas színvonalú technológiák tömeges meghonosítását, ennek eredménye pedig, hogy a tőkeszegény (főleg hazai tulajdonú) vállalkozások technológiai elmaradottsága tetemes.

Gondok vannak az oktatás színvonalával, amely már alapoktatás szintjén jelentkezik

(lásd PISA-tesztek eredménye). Az ország nem képes a megfelelő mennyiségű és színvonalú munkaerő-kínálat megteremtésére, gyenge a munkaerő megtartó és vonzó ereje is. Mindez nem csupán a relatíve alacsony bérekkel magyarázható, hanem a nem korszerű eszközparkkal, elavult munkafolyamatokkal is.

Az intézményi környezet, bár javult az elmúlt évek során, továbbra is az egyik leggyengébb pontja a magyar versenyképességnek. Változatlanul fájó pont, hogy ebben a pillérben vannak olyan tényezők, amelyekben Magyarország évek óta a világon a leggyengébben teljesít. Ilyen a kormányzati döntések megtámadhatósága (140 ország közel ebben a tételben hazánk a 134.), a bírói függetlenség vagy éppen a sajtószabadság és a tulajdonjogok védelme. Ezek a tényezők erősen korlátozzák a vállalatok beruházási és innovációs hajlandóságát, és a hosszú távú tervezés helyett a rövid távú stratégia felé terelik őket.

Mindezek eredményeképpen

a magyar üzleti környezet jelentősen eltér a környező országokétól.

A felmérés szerint a magyarországi vállalkozásokra az extrém mértékű kockázatkerülés, a vállalaton belüli kooperáció hiánya és döntési kompetenciák erős koncentrációja jellemző. Ilyen körülmények között a megújulás, hosszú távú vállalati növekedés, nemzetközi piacra való kilépés erősen visszafogott, a sikerek csupán néhány vállalatra oszlanak el, a kormányzati vállalkozói támogatások pedig eredménytelenek maradnak. A helyzetet súlyosbítja a napjainkban tapasztalt munkaerőhiány, a foglalkoztatást terhelő magas adók, illetve a központi bérmeghatározás a minimálbér esetében, amely nem érdekegyeztetéseken alakul ki.

A kormány csak egy-egy ponton tudott javítani

Magyarország versenyképességének legerősebb pontja a makroökonómiai mutatókban van, mindez azonban kizárólag a relatíve alacsony inflációnak köszönhető. Az államadósság bár folyamatosan csökken, globálisan még mindig magasnak számít. Ugyanakkor az elkövetkezendő évek során az alacsonyabb szintek is meg fognak jelenni a versenyképességünkben.

A jelentés szerint általában véve egyetlen versenyképességi mutatót sem lehet kedvezőnek nevezni Magyarország esetében –

egy-egy pont ragadható ki, ami elsősorban a kormányzat nem konzisztens versenyképességi politikájának eredménye.

Versenyképességi stratégiát ugye nem csak a Pénzügyminisztérium dolgozott ki, hanem a jegybank is – ezek mintha egymás versenytársai is lennének. A pozitívumok közt említhetők például a környezetvédelmi rendeletek, illetve a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos szabályozási rendszer, amelyet kiemeltek kezel a kormányzat (a téma hangsúlyosan jelenik meg az EU-támogatások felhasználásakor). Jó a tanár-diák arány az iskolákban, és az hogy a diákok átlagosan 11,9 évig járnak iskolába is inkább pozitívumként említendő, még akkor is, ha a képzési színvonallal akadnak problémák. A magyar K+F mutatók igen jók világviszonylatban (igaz, a fejlett országokhoz képest továbbra is gyengék), ami jó potenciált jelent a jövőre nézve. A GDP-arányos K+F költések aránylag magasak (szintén a világ többi országához képest), és a publikációk minősége is közepesnél jobbnak mondható. A nemzetközi kutatási együttműködések jellemzően gyümölcsözők, azonban a finanszírozási keret nem minden esetben áll maradéktalanul rendelkezésre.

Bajok vannak a világgazdasággal

A jelentés természetesen nem csak Magyarországgal kapcsolatban állapít meg problémákat. Az utóbbi években a feltörekvő országokat a potenciálisnál jóval magasabb növekedési ütem jellemezte, míg a fejlett országok valamivel visszafogottabb, ám robusztus bővülés mutattak. Közös vonás volt azonban, hogy a termelékenység, amely a versenyképességet hosszú távon meghatározza, egyáltalán nem, vagy csak kismértékben tudott növekedni. Az egyébként impozánsnak tűnő gazdasági növekedés tehát elsősorban inkább a több munkaerő bevonásán alapult.

Ez a típusú növekedés azonban már középtávon sem tartható fenn,

így több ország már idén jelentősen veszített lendületéből, amin egyáltalán nem segített az egyre komolyabban eszkalálódó kereskedelmi feszültség az USA és Kína között. A negatív reálkamatok mellett a jegybankok nem tudják tovább ösztönözni a beruházásokat, a kormányzatok kezét pedig megköti az egyébként magas adósság, vagy a fiskális fegyelem.

A termelékenység bővülésének világszinten komoly akadálya, hogy a technológiai fejlődés nem hozta magával automatikusan a humántőke fejlődését. Bár létezik magasan képzett munkaerő a világpiacon, a kínálat erősen koncentrált, és nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben. Ennek folyománya, hogy bár a technológia gyakran adott, a munkaerő továbbra is alacsony hozzáadott érték állít elő, amely azon túl, hogy nem gazdaságos, a környezetre is károsabb. A teljes foglalkoztatottságra törekvő kormányzatok stratégiája rövid távú, és a kibocsátás növeléséért feláldozták a termelékenységet és a fenntarthatóságot, holott, ahogy az észak-európai államok is bizonyítják, e kettő nem zárja ki egymást.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Botka László rommá verte a Fideszt, tudta, mire harapnak a szegediek

Botka László rommá verte a Fideszt, tudta, mire harapnak a szegediek

A fővárosi kerületi részeredmények egyben - vannak meglepetések

A fővárosi kerületi részeredmények egyben - vannak meglepetések

Magyar művészek képei lógtak egy római utca falain

Magyar művészek képei lógtak egy római utca falain

Rogán Antal húga marad a polgármester Szakonyfaluban

Rogán Antal húga marad a polgármester Szakonyfaluban

Tarlós István nem akar csatateret a városházán

Tarlós István nem akar csatateret a városházán

Török Gábor: 2006 óta ez az első választás, amit a Fidesz nem nyert meg

Török Gábor: 2006 óta ez az első választás, amit a Fidesz nem nyert meg