„Közel egymillió forintot fizet havonta egy lépcsőház az önkormányzati cégnek a takarításáért” – ezt hozta fel első körben a lakásrendelet módosításával kapcsolatban az egyik fideszes képviselő Szegeden. Chovanecz Katalin szerint a beszedett liftpénzből is évente lehetne új lifteket beszerezni, de ennek semmi jele nincs.

Több száz szociális bérlakást újított fel és pályáztatott meg a szegedi önkormányzat az elmúlt három évben, ekkor indították el a városban a szociális bérlakásprogramot. Ötévente előre tervezett módon emelik a bérleti díjakat, az emelés nem csak a piaci alapon bérbe adott lakásokra, de a szociális lakásokra is kiterjed. A pénteki közgyűlésen a fideszes képviselők az újabb öt évre tervezett emeléseknek estek neki.

Évente 4,5 százalékkal emelik a szegedi bérlakások díjait az elkövetkező ötéves periódusban, a végén ez azt jelentené, hogy a jelenleginél negyedével magasabb díjat kell majd fizetniük a bérlőknek. Az emelés mértéke függ a komfort fokozattól és az ingatlan fekvésétől, egy átlagosnak mondható 50 négyzetméteres lakás bérleti díja jelenleg 20-22 ezer forint, ami a szegedi albérlet áraknak közel a negyede. A bírálók szerint eleve magas a szegedi mintaprogramba bejutás jövedelmi küszöbe is, amit a nyugdíjminimumnál majd tízezer forinttal magasabb összegnél húztak meg, most meg a bérleti díjakat is emelik. A díjemelések mellett érvelők pedig a béremelésekre hivatkoznak, és arra, hogy az állam nem támogatja a szociális bérlakásprogramot egy fillérrel sem, de a szociális támogatásokból is teljesen kivonult, mindent az önkormányzatnak kell rendeznie.

Havi egymillióért négyszer kell takarítani

Az emelkedés havi ezer forintra jön ki, a jobboldali képviselők szerint egy családnál ez is megterhelő lehet. Szegeden a bérlakásállomány nyolcvan százalékát adják ki szociális alapon, ez közel 2500 lakást jelent, ezek egy része a panellakásokat jelent, ahol a távfűtés alaposan megemeli a költségeket. Emellett, ahogy az egyik fideszes képviselő ezt kielemezte, az ingatlanokat kezelő önkormányzati cég nem csak a bérleti díjakat, de a takarítási díjakat is megemelte tíz százalékkal, ami lakásonként egységes terhet ró a bérlőkre, függetlenül attól, hogy egy lepukkant tízemeletes házban bérelnek egy garzont, vagy egy jobb fekvésű körzetben egy nagyobb lakást. A képviselő ki is számolta, hogy az egyik garzonházban, miután a lakások után járó 3100 forintot befizették a lakók a takarítás után, egy havi 918 ezer forintos összeg jön ki, ami szerinte nonszensz, ugyanis ezt az összeget heti egyszeri takarításra fizetik a lakók.

Az emelést támogató Összefogás „párti” képviselők azzal érveltek, hogy az elmúlt években több lépcsőben emelkedtek a bérek, és ugyanerre hivatkoztak a takarítási díjak emelésével kapcsolatosan is, hiszen az erre fordított összeg nyolcvan százalékát, erre költik. Végül a Szegeden kétharmados többséggel bíró ellenzék megszavazta az emeléseket.

Mintaprogram az állam nélkül

2016-ban, a mintaprogram elindulása előtt a bejutáshoz feltételként megszabott egy főre eső jövedelemhatárt a nyugdíjminimumról 37 050 forintra emelték. Ez fejenként kilencezer forintos növekedés volt. Ennyivel kellett többet fizetni azért, hogy valaki egyáltalán benyújthassa a pályázatát. A díjak is folyamatosan emelkednek már évek óta, ennek ellenére a meghirdetett szociális bérlakásokra rendre hat-hétszeres a túljelentkezés Szegeden. A városi ingatlanokat kezelő önkormányzati cég több ezer üzlethelyiség és lakásért felel, ezek takarítását, a társasházak kezelését, karbantartását intézi, miközben a mintaprogramra szánt lakások felújítási költségeit is állja, mindezek ellenére nyereségesen működik. A szegedi bérlakásokhoz tehát nem könnyű hozzájutni, egyfelől a megfelelő jövedelemmel rendelkezők is hosszú sorokban állnak, de többen vannak, akik labdába sem rúghatnak. Ennél többel viszont az önkormányzat állami támogatás nélkül, valószínűleg nem birkózik meg.