Farkas Zoltán
Farkas Zoltán
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kisebb növekedést és nagyobb inflációt vár jövőre a jegybank, mint a kormány. Utóbbi sem a belső, sem a külső „ellenzéktől” nem tűr beleszólást a költségvetésbe.

Nem lesz szobra jövőre Orbán Viktornak Felcsúton a Rákóczi utca 6. előtt, legalábbis nem közpénzből, a házelnök visszautasította az erre vonatkozó indítványt. Az előterjesztő, a jobbikos Jakab Péter százezer forintot szánt volna erre a Miniszterelnökség jövő évi büdzséjéből, azzal az indoklással, hogy „minden bukott diktátornak jár a szobor, hogy később legyen mit ledönteni”, és azzal a feltételezéssel, hogy az emlékmű többi költségét Mészáros Lőrinc fedezi majd. A fiatal Fidesz pimasz stílusát idéző módosító indítványt azonban Kövér László elkaszálta, élve a házszabályi felhatalmazással, hogy visszautasíthatja azokat az irományokat, amelyek sértik az Országgyűlés tekintélyét. Kövér ezzel cáfolja azt a feltételezést, hogy a törvényhez benyújtott ellenzéki módosítókat már elolvasás előtt kukáznák. Az ő közbelépésén kívül más jele azonban nem volt annak, hogy a kormánypárti honatyák azok bármelyikét is megfontolták volna.

Sherlock Holmes kellene a bírói béremelések megtalálásához

Az például kideríthetetlen, kinek a javaslatára és miért vontak el csaknem 30 milliárd forintot a bíróságok jövő évre tervezett költségvetési keretéből, a nagyobb részét azon a címen, hogy korrigálják „a jogszabályi alappal nem rendelkező személyi többletkiadásokat”. A talányos, tört magyarsággal összeeszkábált mondat az Országgyűlés költségvetési bizottságához beérkezett dokumentumban olvasható, amely formálisan a kormánypárti tagok javaslatait összegzi, és összességében 123 pontot tartalmaz. Ebből megfejthetetlen, hogy a szálak kihez s hová vezetnek. Végül a bíróságok éppúgy közel 74 milliárd forintot költhetnek jövőre személyi kiadásokra (plusz azok járulékaira), mint 2019-ben, és a Kúrián sem lehet növelni az illetményeket. Az igazságszolgáltatási beruházások 11 milliárdos keretét szintén az idei szintre, 5,6 milliárdra nyesték vissza.

©

Az első pillantásra evidens magyarázat az, hogy elmarad a közigazgatási bíróságok bevezetése, csakhogy ez az érv a magyarázatokban fel sem bukkan. A fejezeti indoklások között viszont három olyan tétel is lapul, amelyek összege pontosan megegyezik az elvont summával. Az első a „rendes” bíróságok sorában a „bírói illetményrendszer átalakításának többlete”, 23,7 milliárd forint, a másik a Kúriáéban, szintén e címen, 834 millió. A harmadik tétel az igazságszolgáltatási beruházásokat megcsapoló 5368,3 millió forint, ami fillérre azonos az érdi és a szegedi bíróságok felújítására betervezett summával. A jelek szerint ezeket a rekonstrukciókat is törölték.

A megvonásoknak két olvasata van: vagy ezeken a címeken álcázta a beterjesztő azokat a tízmilliárdokat, amelyeket később a közigazgatási bíróságok javára akart átcsoportosítani, vagy valóban betervezett illetményemeléstől és fejlesztésektől fosztották meg a „rendes” bíróságokat. Az idézőjelbe tett jelzőt amúgy szintén levarázsolták egy módosító indítvánnyal, ki tudja, miért. Ami történt, Handó Tündére, az Országos Bírósági Hivatal elnökére is visszaüt, hiszen ő állítja össze a bíróságok költségvetését, amit aztán „a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat részeként változtatás nélkül terjeszt az Országgyűlés elé”. Ezt az ősváltozatot írta felül utóbb a költségvetési bizottság kormánypárti többsége.

©

Mindazonáltal a napokban kinevezett igazságügyi miniszter, Varga Judit úgy nyilatkozott, hogy lesz bírói béremelés, a fedezet a Pénzügyminisztérium fejezetében van. Abban kétségkívül létezik egy 152 milliárdos tétel „ágazati életpályák és bérintézkedések” címen, de ez már a módosítók előtt is éppen ennyi volt, az indoklásokból pedig csak elszánt jóindulattal lehet kiolvasni, hogy a keretből a bíróknak is jutna. Az pedig végképp felfoghatatlan, hogy a független bíróságok béremelése miért a pénzügyminiszter keretében van, ha a bíróságok költségvetését Handó állítja össze.

Központban a központosítás

Más látványos kormánypárti módosító indítványok is célba értek. Egyrészt folytatódik a közoktatás központosítása: törvénybe iktatják, hogy az ingyenes tankönyveknél melyik évfolyamon hány forint a tanulónkénti keret, és azt is, hogy fenntartótól függetlenül csak a Könyvtárellátó Közhasznú Nonprofit Kft.-vel lehet elszámolni. Másrészt másfél tucat önkormányzati fejlesztés is zöld utat és állami támogatást kapott, a budapesti Normafa-projekttől bölcsődék, óvodák létesítésén, kerékpárutakon, turisztikai és szennyvízberuházásokon át ravatalozókig és krematóriumokig.

A Budapesti Operettszínház csaknem 2 milliárdos támogatási többlethez jutott „magasabb színvonalú működéséhez”. Bár tavaly kinevezett vezetője, Kiss B. Attila négy pályázó közül a legkevesebb szavazatot kapta a társulattól, az ő nemzetidalszínház-koncepciója megemelt állami apanázst érdemelt ki. Hasonló, színvonalemelési indoklással jut 385 millióhoz a Nemzeti Táncszínház, amelyet Orbán Viktor szorított ki a karmelita kolostorból a Millenárisra, ahol súlyos bérletidíj-vitába keveredett az intézmény fenntartójával. A Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. 182 millió forint extrához jut; a kultúráért felelős államtitkárt, Fekete Pétert Kásler Miklós miniszter a minap nevezte ki cirkuszművészeti miniszteri biztosnak.

A költségvetésbe utólag beszavazott sportügyi tételek közül 1 milliárd jut az „ovis labdaprogramra” – amelynek keretében Magyarország összes óvodája sportszercsomagot kap –, csaknem ugyanennyi a 2022. évi felnőtt „Judo Világbajnokság” megrendezésére, 740 millió forint pedig a Vajdasági Birkózóakadémia létesítésére.

Az egészségügynek, a nyugdíjasoknak és Brüsszelnek coki

Az Egészség- és a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetéséhez a halmozódó feszültségek ellenére sem nyúltak hozzá a kormánypárti képviselők, az ellenzékieket pedig nem hagyták belekotyogni. Márpedig az egészségügyi kasszából nem lehet kiolvasni, hogy a Kásler által beharangozott látványos javulás elkezdődne, a nyugdíjkassza pedig kifejezetten szűkös.

©

A kormány 2,8 százalékos inflációval és ugyanekkora nyugdíjemeléssel kalkulál 2020-ra, ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank 3,4 százalékos áremelkedést vár – márpedig inflációs célja nem a kormánynak van, hanem a jegybanknak. Ha igaza lesz, akkor a nyugdíjakat utólag ki kell egészíteni. Csakúgy, mint az idén, amikor az infláció és a gazdasági növekedés egyaránt nagyobb annál, mint amire a 2019-es költségvetés épült.

A pótlólagos nyugdíjemelés és a bónusz az MNB becslése alapján az idén 73 milliárd forint többletet igényel. Jövőre annyiban változik a helyzet, hogy a gazdaság lelassul, vagyis bónusz nem jár majd, viszont az áremelkedés tempója miatt az utólagos nyugdíjkorrekció 44 milliárdos kiadási többletet okozhat. Bár ez is csak az álságos főszabály betartását jelenti, mely szerint „a nyugdíjak megőrzik a reálértéküket”, azon nem változtat, hogy a bérektől brutálisan leszakadnak. A 2016–2020 közötti fél évtizedben a keresetek előreláthatólag bő 60 százalékkal nőnek, ezzel szemben a nyugdíjak csak 14-15 százalékkal.

A gazdaságpolitikába a külső ellenség sem szólhat bele, legkevésbé az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa. Az Ecofin ugyanis a szokásos menetrend szerint több ajánlást tett, egyebek mellett az oktatási eredmények javítására, a verseny élénkítésére a közbeszerzésben, a korrupció elleni fellépésre, és felszólította a kormányt, hogy „erősítse meg az igazságszolgáltatás függetlenségét”. Utóbbit a pénzügyi tárca közleménye szerint Varga Mihály visszautasította, mondván, „nem megalapozott és nem tükrözi a valóságot”, és utalt arra, hogy a kormány elhalasztotta a közigazgatási bíróságok bevezetését. A miniszter egyoldalú nyilatkozatot csatolt az Ecofin-ülés jegyzőkönyvéhez, amelyet a HVG az EU illetékes munkatársától, a brüsszeli magyar képviselettől és a Pénzügyminisztériumtól is kért, ám hiába. A tárca amúgy a többi kérdést sem méltatta válaszra.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Visszamehettek a lakók a leégett Soroksári úti társasházba

Visszamehettek a lakók a leégett Soroksári úti társasházba

Amerikai drónt lőttek le Jemenben

Amerikai drónt lőttek le Jemenben

Erős puttonyos: itt a kereken 600 lóerős hibrid Audi RS6 Avant

Erős puttonyos: itt a kereken 600 lóerős hibrid Audi RS6 Avant

Több ezer háztartásban ment el az áram Zalaegerszegen

Több ezer háztartásban ment el az áram Zalaegerszegen

Légi csaták: „Nem az a csoda, ha nem indul el egy járat, hanem az, ha elindul”

Légi csaták: „Nem az a csoda, ha nem indul el egy járat, hanem az, ha elindul”

Elképesztő félreértés miatt nem sikerült eladni a világ legelső Porschéjét – videó

Elképesztő félreértés miatt nem sikerült eladni a világ legelső Porschéjét – videó