Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Száz fiatalkorúra már 152 idős jut a fővárosban, a háztartások 23 százalékában pedig nyugdíjasok laknak – egyebek köz ez derül ki a KSH Budapest adatait feldolgozó, napokban közzétett éves kiadványából, amelyet a Népszava szemlézett.
Az utóbbi három évben gyakorlatilag nem változott Budapest népessége, nagyjából 3-4 ezer ember jön és megy pluszban vagy mínuszban, írja a felmérés, tavaly 1 millió 752 ezer 300 ember élt a fővárosban.
Fontos adat, hogy a 803 ezer budapesti háztartásban élő 49 százaléka aktív korú, 42 százalék alkalmazottként dolgozik, 7 százalékuk pedig vállalkozó. Nyugdíjasok laknak a háztartások 23 százalékában. Az időskorúak aránya először 2005-ben haladta meg a gyermekkorúakét a fővárosban, 2018-ban pedig már átlépte a 152 százalékot is, ami sokkal több az országos 132,9 százalékos átlagnál, vagyis Budapest népessége rohamosan öregszik.
A KSH adatai azt is megmutatják, hogy a kormányprogramok ellenére nem születik több gyerek Budapesten sem – írja a Népszava. Ezer lakosonként 2016-ban még 9,2 gyermek születését regisztrálták, 2017-ben már csak 8,8, 2018-ban pedig 8,6 volt ez a szám.
Érdekes adat még, hogy egy átlagos fővárosi lakás ma 70 négyzetméteres, 12 négyzetméterrel kisebb az országos átlagnál és alig van köztük fürdőszoba nélküli. A budapestiek fogyasztási adati pedig azt mutatják, hogy nemcsak zöldségből és gyümölcsből esznek többet, hanem gyakorlatilag mindenből. Különösen a gabonafélék fogyasztása ugrott meg 2016 óta, két kilóval több kenyeret, öt kilóval több péksüteményt és majdnem kilenc kilóval több egyéb gabonatartalmú ételt esznek a fővárosiak. Kifejezetten pozitív, hogy eközben egy kilóval csökkentették a fővárosi háztartások a cukorfogyasztást – írja a KSH adatsorai alapján a Népszava.
