Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ne engedje az Európai Bizottság, hogy a kormány adminisztratív trükkökkel vágja el Budapestet olyan forrásoktól, amelyek járnak neki, miközben a kormányzat kezében levő pénzt korrupt módon, nem hatékonyan használják fel – állítása szerint ez a célja Jávor Benedeknek, akit Karácsony Gergely a fővárost képviselő brüsszeli iroda vezetőjének kért fel a napokban. A politikussal arról is beszélgettünk, a városvezetésnek milyen eszközei lehetnek akkor, ha a kormány tovább szűkíti az anyagi lehetőségeit.

hvg.hu: Első látásra eléggé meg lesz kötve a keze Budapest brüsszeli képviseletének, amelynek a vezetésével most bízta meg önt Karácsony Gergely főpolgármester, hiszen a mostani EU-költségvetés már kifutott, a következőben sem látunk sok városok számára közvetlenül pályázható forrást. Mit tud tenni?

Jávor Benedek: A kormányzat uniós pénzt elégető képességét nem tudjuk csökkenteni, nem is lehet ez a célkitűzés. Látjuk azonban, hogy a kormányzat megpróbálja lehetetlen helyzetbe hozni az ellenzéki vezetésű településeket, és különös figyelmet fognak szentelni Budapest kivéreztetésének, nyilvánvalóan azért, hogy lehessen mutogatni: az ellenzék még városokat sem tud üzemeltetni, hogyan tudnának kormányozni. Miután a főváros ellehetetlenítése nem kis részben pénzügyi eszközökkel fog történni, a prioritás az, hogy próbáljunk a kormányzati elvonásokat kompenzálandó uniós forrásokat szerezni. Nyilván itt is a realitások talaján kell maradni: a 2020 utáni uniós költségvetés alapvető keretei megvannak, nem tudjuk radikálisan újraírni a szabályokat. Azért meg kell próbálnunk kisajtolni, amit lehet, vagy olyan innovatív forrásokat találni, amelyek nagyobb, rendszerszintű átalakítások nélkül elérhetőek a települések számára. Nagyon fontos, hogy ebben nem egyedül lépünk majd fel: a most bejelentett Szabad Városok Szövetségével, Prága, Pozsony és Varsó főpolgármestereivel, illetve más városokkal közösen fogunk lobbizni. Emellett nem csak politikai érvek szólnak, azt látjuk, hogy a közép-kelet-európai országok jó részében a kormányok igyekeznek szűkíteni ezeknek a városoknak a mozgásterét, ehhez képest az Európai Bizottság által fontosnak tartott célok teljesítése jórészt a városokon múlik.

©

hvg.hu: Tavaly, amikor az Európai Bizottság bejelentette az új költségvetés részleteit, akkor is erről beszéltek. A jelenleg is tárgyalt javaslatból azonban nem látszik, hogy nagyságrendekkel több forrás állna rendelkezésre a mostani néhány százmillió eurónál.

J. B.: Globális trend, hogy a városok jelentősége nő. Az a kérdés, hogyan osztják majd el a pénzt, és ebben van játékterünk, akárcsak a múlt héten bemutatott Zöld megállapodáshoz köthető forrásoknál, hiszen annak anyagi háttere egyelőre homályos. Itt komoly lehetősége van a városoknak – ez már messze túlmutat a V4-nagyvárosok együttműködésén – úgy alakítani a kereteket, hogy nőjön a közvetlenül hozzáférhető keret nagysága. A mostani bejelentés erős nemzetközi visszhangja is jelzi: nagyon nagy ereje van annak az üzenetnek, hogy nemcsak probléma van ezzel a régióval, az illiberális, korrupt rezsimekkel, hanem megoldás, eszköz is létezik a helyzet kezelésére, az uniós pénzek korrupciós veszteségének csökkentésére.

hvg.hu: Ha már a korrupciót említi: ezeket az országokat fenyegeti az a veszély is, hogy forrásokat von el az unió a jogállamiságra hivatkozva.

J. B.: Mindig világossá tettem, nekünk nem az a célunk, hogy elvegyék Magyarországtól az uniós forrásokat, hanem az, hogy azokat helyesen használjuk fel. Ennek ma a magyar kormány a legfőbb akadálya. Tehát miközben egyetértünk, hogy vizsgálni és szankcionálni kell a demokráciát csorbító intézkedéseket, fontos, hogy ezek a szankciók a kormányt, ne pedig a végső kedvezményezetteket sújtsák. Ezzel kapcsolatban korábban azt javasoltam, hogy a szankció ne a források elvonása legyen, hanem az adott tagállam felügyeletének megszüntetése az uniós pénzek elosztása felett. A tolvajt kell elválasztani a forrásoktól, nem a forrásokat a kedvezményezettektől.

©

hvg.hu: Ez hogyan elképzelhető?

J. B.:Technikailag úgy, hogy az Európai Bizottság tenderen kiválaszt egy független menedzselő szervezetet. Az alapvető változás az lenne, hogy kinek tartoznak felelősséggel – ha közvetlenül a bizottságnak, akkor megszűnnének azok az irányított közbeszerzések, amelyek egyetlen célja, hogy Mészáros Lőrinc megnyerje őket. Ez kihúzza a méregfogát annak a problémának is, hogy sérti a szubszidiaritás elvét a közvetlen pályáztatás, hiszen ez nem központosítás, épp hogy közelebb kerül a forráselosztás a helyi szinthez.

hvg.hu: Ezekben a városokban az is közös, hogy jóval fejlettebbek a körülöttük fekvő régióknál, ami eleve elzárja őket a felzárkóztatási támogatások jó részétől.

J. B.: Ez egy helyzet, de emiatt nem sajnálkozom, azt gondolom, hogy a kohéziós forrásokat döntően az alacsonyabb fejlettségű régiók felzárkóztatásra kell használni. Az más kérdés, hogy ez ma Magyarországon rettentő alacsony hatékonysággal történik, a csatlakozás óta beáramlott, közel 40 ezer milliárd forintnyi uniós pénz nem tudta érdemben csökkenteni a magyar régiók közti különbségeket. Nem az Észak-Alföld rovására szeretnénk fejleszteni, vannak olyan források is, amelyek nem a fejlettségtől függenek, de a kormány ezektől is igyekszik megfosztani a fővárost. Úgy tudjuk, a 2020 utáni operatív programokra vonatkozó javaslatot a kormány már eljuttatta az Európai Bizottságnak, ebben három terület meghirdetését javasolják: egy humán erőforrás, egy infrastruktúra és egy kis- és középvállalkozás operatív programét. Ez azt jelenti, hogy megszüntetik a regionális operatív programokat – így nem lesz dedikált forrás Budapest számára sem. A változtatás elsődleges célja szerintünk, hogy a fővárost megfosszák uniós pénzektől. El kell érnünk, hogy a bizottság ne engedje, hogy ilyen adminisztratív trükkökkel vágja el a kormány a Budapestet olyan forrásoktól, amelyek járnak neki, miközben a kormányzat kezébe helyezi az összes pénzt, amelyet aztán politikai alapon osztanak szét.

hvg.hu: Ez azt jelentené, hogy mondjuk budapesti kkv-k se pályázhatnának?

J. B.: Ők igen, de mivel a döntés nem helyben születne meg, el lehetne érni, hogy Budapestre csak olyan helyekre jusson pénz, amelyek vagy a kormányközeli oligarchákat segítik, vagy a kormányzatnak fontosak – például a fideszes vezetésű kerületekbe. Egy ilyen konstrukcióval nagyon személyre szabottan tudják a pénzeket elosztani. Ennek az útjába akarunk állni.

©

hvg.hu: Említette, hogy a közvetlenül elérhető forrásokat szeretnék megszerezni. Milyen pénzekről lehet szó?

J. B.: Most is vannak olyan finanszírozási források, amelyek közvetlenül a települések számára elérhetőek, és a Zöld megállapodás is óriási lehetőség. Különösen, hogy – mint az most a V4-főpolgármesterek találkozóján is kiderült – a klímaváltozás elleni küzdelem ezeknek a városoknak fontos. Ráadásul azt is látjuk, hogy miközben az eddiginél több pénzt szán erre az EU – az eddigi 20 százalék helyett a jövőben a források 25 százalékát kell erre fordítani –, aggódik amiatt, hogy találnak-e a megemelt összegekhez megfelelő projekteket, és nem olyanokat, amelyek csak a pénz elégetéséről szólnak. Ha úgy vesszük, az Elios Zrt. közvilágítási projektjei elvileg energiahatékonyság-javítási fejlesztések voltak, de mindenki tudja, hogy ehhez semmi közük nem volt, csak az Orbán család feltőkésítését szolgálták. Ha most az Elios közvilágítási csalásai helyett egy nagy léptékű épületenergetikai programot tudunk kínálni, amely radikálisan csökkenti a budapesti épületek energiaigényét, mindenki jól jár, leszámítva az Orbán család legszűkebb környezetét. Gondolom keveseknek fog fájni, hogy ezek a milliárdok ténylegesen energiahatékonyságot eredményező, magyar kkv-k számára üzleti lehetőséget, a háztartásoknak pedig tényleg rezsicsökkentést biztosító fejlesztésekre mennek Tiborcz István zsebe helyett.

hvg.hu: De a lakosságnak nyújtott, vissza nem térítendő támogatásokkal lehetne választást nyerni, nem?

J. B.: Nem látom a kormányzatban azt az érdeket, hogy a lakosságnak legyen jó. Persze, alapvetően az ország érdeke volna, de a kormánynak nem, és nem csak amiatt, mert lakossági programokból elég nehéz lopni. Hiszen ott az egyes háztartások vagy társasházak eldöntik, kivel szerződnek le a felújításra, épp ezért irányították át a korábbi energiahatékonysági pénzeket is kormányzati épületekre, mert ott könnyen meg lehet ezt oldani. De azért sem, mert az a kívánatos számukra, hogy a lakosságot energetikai függésben tartsák. Azok a háztartások, amelyek iszonyatos rossz állapotban levő épületekben égetik feleslegesen a fosszilis energiahordozókat, és fűtik vele az utcát, alapvetően függenek attól, hogy a kormány jóindulatából hogyan alakul az energia ára, tud-e – a valóságban a világpiaci árakat le sem követő – rezsicsökkentést biztosítani. Az energiapolitika politikai zsarolási eszközzé vált a kormány kezében. De az a háztartás, amelyik az energiaköltségeit negyven százalékkal visszavágta egy épületfelújítási program eredményeképpen, tojik arra, hogy Németh Szilárd ígér-e neki 600 forint rezsicsökkentést.

©

hvg.hu: A fővárosnak milyen eszközei vannak?

J. B.: A tervek között szerepel egy nagy léptékű energiahatékonysági program. Ez ráadásul olyan terület, ahol a befektetett pénz néhány éven belül megtérül, tehát érdemes akár hitelből is finanszírozni programokat. Az Európai Beruházási Bank (EIB) a közelmúltban jelentette be, hogy 2021 után már nem finanszíroz fosszilis energiához köthető projekteket, az itt felszabaduló forrásokat is az energiahatékonyság finanszírozására szánhatják. Kialakíthatunk olyan konstrukciókat, amelyben akár sok tízezer lakást elérő programot tudunk elindítani.

hvg.hu: Hasonlót, mint a korábbi panelfelújítási program?

J. B.: Lehet a panelprogram továbbgondolása azzal, hogy nem csak a panelekre szeretnénk koncentrálni. A legnagyobb energetikai megtakarítást a családi házas területen lehet elérni, ezért a panelen túl társasházaknak és családi házaknak is szeretnénk elérhetővé tenni a programot. A konstrukció lényege az lenne, hogy a felvett hitelt a megtakarításból fizeti az, aki hozzájutott. Néhány év alatt letudja a saját hitelét anélkül, hogy nagy mértékű saját tőkére lenne szükség. Erre nagyon jó példák vannak Európa-szerte. Az fontos, hogy ha ilyen programok indulnak, azok minél komplexebbek legyenek, a homlokzatszigetelést kísérje például nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés, megújulós projektek. Ezzel tudunk radikális változást elérni.

hvg.hu: Hogyan bonyolítanák ezt le?

J. B.: Meg kell nézni, milyen lehetőségek vannak, hogyan oldották meg máshol. De azt is tudomásul kell venni, hogy Magyarországon a politikai környezetet sem tudjuk kivenni ebből az egyenletből: például az önkormányzatoknak a kormány hozzájárulására van szüksége ahhoz, hogy hitelt vegyenek föl. Ismerve a kormányzat hozzáállását a fővároshoz vagy az önkormányzatokhoz, akár ezen a ponton is próbálhatják megakadályozni.

hvg.hu: Hasonló probléma adódhat a közlekedés fejlesztésében, vagy akár a finanszírozásában? Mi történik, ha az állam tovább csökkenti a közösségi közlekedésre szánt forrásokat?

J. B.: A kormány különböző kreatív eszközökkel próbálhatja meg gúzsba kötni a fővárost, ezért óvatosan kell tervezni, hogy milyen finanszírozási formák működhetnek. A közlekedés amúgy több szempontból kulcsterület. Egyrészt a kibocsátáscsökkentés az egyik kritikus téma, ahol az EU eddig nagyon sikertelen volt. A közlekedés átalakítása tehát fontos, legyen szó akár a környezetbarát közlekedési formákról, a közösségi közlekedésről, alternatív hajtásmódok bevezetéséről a közösségi közlekedésben, vagy a forgalomcsillapításról a belvárosi területeken. De ehhez kapcsolódik a zöldfelületek növelése – amihez szintén rendelkezésre állnak uniós források. Az egész pedig összekapcsolódik a levegőminőség helyzetével, ahol a magyar kormány ellen az Európai Bíróságon folyik az eljárás, mert 10 éve semmit nem tesz a rettenetes magyar állapotok javítása érdekében.

©

hvg.hu: Ezt lehet állami forrás nélkül?

J. B.: Szükség van az állam közreműködésére, és ezen a területen az uniós eljárás miatt kötelezettsége is van a kormánynak együttműködni a fővárossal a levegőminőség javítására. De politikailag a kormány ellenérdekelt lehet. A BKK működtetése a főváros felelőssége, ha a működését a kormány ellehetetleníti, a politikai felelősséget át lehet tolni a városvezetésre. Azt látjuk, hogy a kormányzat ilyen kérdésekben meglehetősen cinikusan szokott viselkedni, pusztán az az érv, hogy ez nem jó a városlakóknak, nem feltétlenül elég erős, ha a másik serpenyőben az van, hogy kezelhetetlen helyzetet idéznek elő az új fővárosi vezetés számára.

hvg.hu: Nem hullik ez vissza a kormány fejére?

J. B.: A politika részben mindig erről a játékról szól, adott esetben előidézhető ez is. De nekünk nem ez a célunk, és ebben Karácsony Gergely elég egyértelműen fogalmaz október 13-a óta: nem akarunk harcolni a kormányzattal, hanem a budapestieket szolgálni, és ehhez szeretnénk a kormány együttműködését is megnyerni. Meggyőződésünk, hogy a háború nem a városvezetés és a kormány, hanem a budapestiek és a kormány között fog kialakulni, ha utóbbi folyamatos harcra rendezkedik be. Mi nem háborúra készülünk, hanem dolgozni szeretnénk, de fel vagyunk vértezve egy konfliktusra is.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Zokogtak az Olaszországból hazatérő diákok, amikor megtudták, hogy karantén vár rájuk

Zokogtak az Olaszországból hazatérő diákok, amikor megtudták, hogy karantén vár rájuk

Koronavírus: a Samsungot is elérte a baj, le kellett állítani a Galaxy Z Flip gyártását

Koronavírus: a Samsungot is elérte a baj, le kellett állítani a Galaxy Z Flip gyártását

Radar360: Fokozódik a koronavírus-helyzet Olaszországban, itthon 11 magyar diák karanténban

Radar360: Fokozódik a koronavírus-helyzet Olaszországban, itthon 11 magyar diák karanténban