Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Jól teljesít a magyar gazdaság, de egyre komolyabbak a feszültségek a háttérben – erre jutott a Policy Solutions elemzése. A kérdés az, hogy amikor majd rosszabb lesz a gazdasági helyzet, a kormány agresszíven válaszol-e, illetve hogy az ellenzék be tudja-e mutatni, hogy hatalomra jutva is komolyan gondolja-e a korrupció elleni harcot.
Csak akkor lehet a magyar gazdaságpolitika eredményeit megkérdőjelezni, ha legalább egy makrogazdasági mutatóra azt mondjuk, hogy nincs értelme. Ezt a gondolatot nem egy kormányközeli intézet elemzése fogalmazta meg, hanem a Policy Solutions és a Friedrich-Elbert-Stiftung Budapest most bemutatott, Magyarország gazdaságával és politikájával fogalmazó évkönyve.
Mint írták, a gazdasági mutatók nagyrészt jobbak voltak 2019-ben, mint ahogyan az előző év elején ezt szinte bárki várta volna. Ebbe négy módon lehet belekötni:
Ehhez képest azt, hogy igenis vannak bajok, mégis számokkal mutatják be: kiemelik azt, hogy Budapesten 50-60 százalékkal magasabbak a fizetések, mint az Alföldön, és még mindig milliók élnek szegénységben (a KSH adatai szerint 2018-ban 1,81 millió magyar fenyegetett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés). Az egészségügy pedig annyira alulfinanszírozott, hogy előreláthatatlan, meddig lesz fenntartható a rendszer.
Az így is egyértelmű, hogy nem tart ki örökké a mostani jó gazdasági helyzet. Az elemzés szerint
a politikában az hozhat majd nagy változásokat, amikor romlani fog a gazdaság.
Emlékezetes, hogy a legutóbbi recessziónál, a 2010-es évek első éveiben jelentősen visszaesett a nem sokkal korábban hatalomra került Fidesz népszerűsége. A nagy kérdés az lesz, hogy ha még 2022 előtt eljön ez az idő, akkor a kritikus hangok elnyomásával reagál-e a kormány, és képes lesz-e olyan témát találni, amellyel eltereli a figyelmet a rosszabb életkörülményekről.
Az elemzés kimondottan hosszan foglalkozik a magyar médiahelyzettel. A szerzők szerint a magyar társadalom helyzetét nagyban meghatározza az, hogy a kormány – akár a médiumok baráti kézbe adásával, akár az állami reklámköltésekkel – leuralja a médiapiacot. Mint írták,
a legnagyobb problémát nem is az jelenti, hogy országos összesítésben mekkora a kormányközeli média túlsúlya, hanem az, hogy a vidéki, leszakadó területekre, valamint az idősekhez nem nagyon jut el más, csak a NER-közeli híradások.
Márpedig ez választásokat dönthet el, függetlenül attól, hogy a nagyvárosokban vagy a fiatalokkal mi történik.
Ami pedig a jövőt illeti, az elemzés szerint két fő kérdésre kell odafigyelnünk a gazdaságban és a politikában: hogyan alakulnak a tárgyalások az EU következő költségvetéséről, és mennyire lesznek sikeresek helyben az újonnan megválasztott ellenzéki polgármesterek.
Mit tehetnek az újonnan hatalomra került ellenzéki városvezetők?
Az elemzés bemutatója utáni beszélgetésen Orosz Anna, Újbuda momentumos alpolgármestere arról beszélt: az új, ellenzéki városvezetések alapvető kihívása az, hogy a szavazóik egyszerre szeretnék azt, hogy küzdjenek a NER ellen, és hogy azért legyen munka, és járjanak a buszok. Dorosz Dávid, Budapest főpolgármester-helyettese ehhez még azt is hozzátette: az ellenzék hiába nyerne annyi helyen 2022-ben, mint tavaly, azzal csak a Fidesz-kétharmadot tudnák megakadályozni. Ahhoz, hogy még több helyen nyerhessenek, most kell megmutatni, hogy jól vezetik a városokat, de ez nehéz egy olyan helyzetben, amikor sok településnek csak a működésre van pénze, nagyobb fejlesztésekre nem. Arra ő is visszatért, hogy gazdasági válság közeleghet: szerinte azért is fontos az ellenzéknek a vidéki közepes és kisebb városokban erősítenie, mert elsősorban az ottani kommunikációban dőlhet el, hogy a kormány képes lehet-e elterelni a figyelmet a rossz anyagi helyzetről, ha majd válság lesz.
Arató Krisztina, a Magyar Politikatudományi Társaság elnöke minderre úgy reagált: az ellenzéki oldalon a jó helyzetértékelés már megvan, most már csak stratégiára várunk. Már csak azért is, mert a kormánypárt most identitáspolitikát árul, az ellenzék pedig hiába csinál majd bármit helyben akármilyen jól, markáns üzenetek és értékek kommunikálása nélkül nem nyerhet. Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense pedig azt emelte ki, hogy az önkormányzatok mozgástere szűk, nem tudnak sem komoly szociális politikát csinálni, sem alapvető változásokat hozni a gazdaságpolitikában, pedig most arra lenne szükségük, hogy megmutassák a helyi hatalomban, ők jobbak lennének kormányon a Fidesznél. Pozitív ellenpéldaként a lakáshelyzetet, a hajléktalanság ügyét, vagy épp Baranyi Krisztina ötletét a bántalmazott nők segítéséről emelte ki: kreatív módon gondolkozva lehet találni a mostani törvényi környezetben is egy kicsit nagyobb önkormányzati mozgásteret, hogy karakteres politikát csináljanak.
Az egyik legfontosabb kérdés pedig az lesz szerinte, hogy helyi hatalomra kerülve is annyira komolyan gondolják-e korrupció elleni harcot, mint ellenzékben.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
A szerbiai hatalom és a több városban előrehozott választást követelő diákmozgalom is radikalizálódik: a hét végén a rendőrség szokatlan brutalitással zavarta szét a tüntetőket. Az EP szerbiai jelentéstevője szerint Alekszandar Vucsics azért nem hozza előre a jövőre esedékes választásokat, mert érzi, hogy megrendült a hatalma.
Teljesen rendben van, ha Orbán Viktor nem kér a Pride-ból, de ne erőltesse rá mindenkire az ódzkodását, csinálja a négy fal között. Vélemény.
„És ki hozta azt a törvényt?” – kérdezte a Tisza Párt elnöke.
A megszólaló drag queenek szerint is volt polgárpukkasztás a műsorukban.
Milyen autó képes erre egyáltalán?