Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Csúcstalálkozót hívott össze február 20-ára az Európai Unió következő hétéves keretköltségvetésének megvitatására Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, írja az MTI.
A 2021-2027 közötti uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt.
"Bármely halasztás komoly gyakorlati és politikai problémákat okozna, és veszélyeztetné a jelenlegi programok és politikák folytatását, valamint újak beindítását" – írta szombati közleményében az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, kompromisszumra sürgetve az összes tagországot.
Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.
Az Európai Bizottság a 27 tagállam bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százalékának megfelelő összegű költségvetést javasol, az Európai Parlament 1,3 százalékért áll ki, míg több ország nem szeretne 1 százaléknál többet. A magyar kormány többször jelezte: nem ért egyet a források csökkentésével, ezért támogatja az 1,3 százalékos befizetést is. Magyarország esetében a felzárkóztatási támogatásoknál a bizottság csaknem egynegyedével csökkentené a rendelkezésre álló pénzt.
