Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A Párizsban működő szervezet, melynek Magyarország is tagja, arra tesz javaslatot, milyen módszerekkel lehet rávenni a multinacionális cégeket arra, hogy a profit után reális adót fizessenek. Jelenleg ugyanis – a globalizáció lehetőségeit kihasználva - adóparadicsomokban adóznak, nem pedig ott, ahol a profitot megszerzik. Az OECD-adó elképzeléseit a párizsi Les Echos ismerteti.
27 ezer multit vizsgáltak meg az OECD szakértői az adózás szempontjából. A profit kiszámításánál figyelembe vették a cégek adóbevallását is, de ezenkívül becslést is alkalmaztak hiszen a multik általában igen kreatívak az adóelkerülés tekintetében.
Az OECD ezek alapján 12,5 százalékos adóminimumot javasol minden állam számára. Franciaország támogatja ezt a megoldást, amely átlagosan 4%-kal növelné meg a társasági adót és világszinten évi 100 milliárd dolláros pluszadóbevételt jelentene az államoknak. Erre rá is vannak szorulva, mert például az USA, Franciaország vagy Olaszország óriási deficittel küzd. Ezért áll Emmanuel Macron ennek a háborúnak az első vonalában: Franciaország ki is vetette az úgynevezett GAFA adót (Google, Apple, Facebook, Amazon), de gyorsan vissza is vonta, mert Trump ellencsapással fenyegetőzött. Ennek ellenére Macron nem tett le a tervéről, melyhez igyekszik megnyerni az Európai Unió támogatását is.
A 4% plusznyereség az adóból elsősorban a gazdagabb országokat érintené. A szegényebbek csak 3% plusszal számolhatnának. Lényegében mindenki nyerne, kivéve az adóparadicsomokat – mondja az OECD szakértője a Les Echos-nak. No meg persze az érintett multikat, melyek épp az adóelkerülés miatt mennek az adóparadicsomokba.
Na de hol vannak a konkrét számok?
Az OECD-nek megvannak a statisztikái, de egyelőre nem közli őket. "Még túl korai, nem jött el erre az idő" – nyilatkozta talányosan David Bradbury, aki szerint a multik befektetési döntéseit nem befolyásolná lényegesen egy ilyen világméretű adóreform. A cégek döntéshozói ugyanis elsősorban azt nézik, hogy a beruházásra kiszemelt országban milyenek a profitcsinálás feltételei: mennyire képzett a munkaerő és mennyibe kerül? Milyen az infrastruktúra? Milyenek a vállalkozás feltételei? Az adózás az OECD szerint nem igazán fajsúlyos döntési tényező. Ezért nem kellene attól tartani, hogy emiatt fontos beruházások maradnak el.
A nemzetközi szervezet e tekintetben valószínűleg túlságosan optimista, hiszen például Írország adócsökkentés miatt vált kelta tigrissé – kihasználva a globalizáció lehetőségeit. Nyomában sok más állam is csökkentette az adókat, hogy ezzel vonza a külföldi tőkét. Így tett Magyarország is, ahol az EU-ban a legalacsonyabb, mindössze 9 százalékos a társasági adó, ráadásul a valós adómértéket inkább ennek a felére teszik.
Az OECD nyilvánvalóan arra számít, hogy ha mindenki elfogadja az új adózási rendszert, akkor igazában csak az adóparadicsomok járnak rosszul, ahol a profitok csak landolnak, de valóságos termelés alig folyik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy akár tagjai egyetértenének egy ilyen javaslattal.
