szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Szépen hangzik Orbán Viktor klímavédelmi terve, csakhogy kicsit megkapargatva a nagy mondatokat azt látjuk: már meglévő terveket és EU-s kötelezettségeket sorolt fel a miniszterelnök, gyakorlatilag kivétel nélkül. Ennek ellenére előrelépés igenis lehet, de ahhoz arra is szükség lesz, hogy a kormány sok pénzt és törvényi szigort tegyen a tervek mögé.

Klímavédelmi akciótervet hirdetett meg Orbán Viktor az évértékelő beszédén, a miniszterelnök 8 pontban sorolta a terveit. Átnéztük a program részleteit, és arra jutottunk, hogy a bejelentésekkel egy a baj: hogy gyakorlatilag semmi újdonságot nem tartalmaznak ahhoz képest, amit már tudni lehetett. Orbán nagyrészt eddigi kormányzati bejelentéseket és uniós irányelveket mutatott be új kormányzati programként.

De hiba lenne azt mondani, hogy az ígéreteknek semmi értelmük nincsen. A klímavédelem valóban fontos, az akcióterv legnagyobb része pedig olyan problémákkal foglalkozik, amelyekre bőven adhatna a kormány még több pénzt vagy törvényi támogatást. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerdára hívott össze sajtótájékoztatót, hogy bemutassa az akcióterv részleteit, igazán ezekből derül majd ki, hogy mennyire komolyan vehető a program, vagy mennyire kommunikációs lufi. Annyi már a bejelentés előtt biztos, hogy

  • vannak részei az ígérethalomnak, amelyek létező programok, csak folytatni kell,
  • vannak olyan részei, amelyekben meg kell hosszabbítani vagy még több pénzzel kell segíteni a meglévő programokat,
  • máshol a most is érvényes magyar és EU-s szabályokat kellene komolyan vennie az államnak, vagy konkrétabb törvényi megfogalmazást írni, hogy értelmezhető legyen az ígéret,
  • és egyetlenegy konkrét számot elmondott Orbán az egyik, már korábban bejelentett program anyagi hátteréről, ezért nem mondhatjuk, hogy a 8 pont között 0 az újdonság.

De nézzük a részleteket!

Július elsejével megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, és megbüntetik a szennyezőket.

Illegális hulladéklerakásért elvileg már eddig is büntetés járt – első rénézésre arra hasonlít ez a bejelentés, mint amikor egy taxistüntetésen „Tiltsák be az illegális tevékenységeket!” plakátokat ragasztottak a szélvédőkre. De az illegális hulladéklerakók felszámolása nem most kezdődött: az Innovációs és Technológiai Minisztérium már 2018 végén kiírt egy pályázatot az önkormányzatoknak, hogy elszállítsák és kezeljék a közterületeken lerakott hulladékot.

©

Az eredményről 2019 áprilisában számolt be a minisztérium: 240 millió forintot osztottak szét egyszeri, vissza nem térítendő támogatásként, 94 önkormányzat nyert a pályázatok beérkezési sorrendje szerint. Ha Palkovics azt jelenti majd be, hogy ezt a programot kibővítik, netán az állam beszáll a városok mellé a munkába, az tényleg előrelépés volna.

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy sok cég is itt teszi le illegálisan a hulladékát, ellenük is hatékonyabban lehetne fellépni, de hogy ezzel foglalkozik-e a bejelentés, azt még nem tudni.

Betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, lehetővé teszik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását.

Ezen a ponton a kormány azt jelentette be, amit az EU már bevezetett, illetve bevezetni tervez. Még 2019-ben született meg egy EU-irányelv: 2021-től tilos lesz az egyszer használatos műanyag tányérok, evőeszközök, keverőpálcák, szívószálak, lufipálcák és fültisztító pálcikák használata. Ezeket már csak más, a környezetet kevésbé terhelő anyagokból lehet majd készíteni.

©

Azt pedig idén januárban jelentették be, hogy az EU döntéshozói keresik a megoldást, hogyan lehetne még jobban csökkenteni az egyszer használatos műanyagok mennyiségét – itt még lehet reménykedni, hogy a kormány elébemegy az uniós terveknek. Példaként említették a műanyag csomagolás betiltását, vagy másik opcióként, hogy ha már műanyagot használnak csomagolásra, akkor az legalább legyen újrahasznosított. Ez nem sokkal az után történt, hogy Orbán Viktor kirúgta az államtitkárt, aki a műanyag zacskók betiltásával kampányolt.

Az üveg- és műanyag palackok és a fémdobozok visszaváltására pedig eddig iparági kezdeményezések voltak, kormányzatiak nem, itt jelenthet be újdonságot az állam.

Megvédik a folyóinkat a külföldről idehozott hulladékoktól.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tavaly ősszel telepített a Tiszához egy gépláncot erre a célra, amihez az állam 1,3 milliárd forintot adott. Egy kamerarendszer figyeli, hogy Románia és Ukrajna felől mikor úszik be a folyó magyar szakaszára egy-egy adag újabb hulladék, és amint érzékel valamit, négy helyszínen készültséget rendel el. Ott aztán terelőuszályokkal, kotrókkal ki tudják halászni a szemetet. Délebbre pedig a kiskörei vízlépcső állítja meg a szemétáradatot. Az állami segítségre szükség van továbbra is, mert most civilek és magáncégek lelkesedésén múlik sok minden.

©

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság legutóbb épp 2019 végén, a PET Kupával és a világ egyik legnagyobb szeméttermelőjével, a Coca-Colával közösen megszervezve öt hónap munkájával szedett ki 10 ezer tonna műanyaghulladékot a folyóból.

A Dunánál ilyen program még nincs, ott a lelkes önkéntesek akciói mellett az jelent segítséget, hogy Szlovákiában többször tisztítják a folyót.

Szigorúan fognak fellépni a Magyarországon működő multinacionális cégekkel szemben, előírják, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak. 32 milliárd forinttal támogatják a kis-és középvállalkozások megújuló energiatermelését.

Ami a pont első felét illeti, amíg nem látunk konkrét javaslatot erről, csupán annyit lehet mondani: finoman szólva is flexibilis, mit értünk környezetbarát technológiák alatt. A környezetvédelem szabályait egy 1995-ös törvény rendezi, ebben meghatározza a cégek feladatait is, a szabályok pedig ugyanúgy vonatkoznak a multikra, mint bárki másra – nyilvánvaló, hogy egy ilyen törvény akkor vehető komolyan, ha tényleg büntetik, aki megszegi.

A második pontnál a szám az újdonság: a kormány tavaly novemberben mutatta be a 2030-ig szóló kkv-stratégiáját. Ebben az szerepelt: „Javaslatot dolgozunk ki a vállalkozások energiatudatos működését, kisebb energiafelhasználását, az energiaköltségek csökkenését ösztönző intézkedésekre.” A stratégia sokkal inkább a hangzatos, de semmit nem jelentő szlogenekről maradt emlékezetes, mintsem a konkrét vállalásokról – ennek csúcsa az a két mondat, hogy „Az energia- és anyaghatékonyság növelését, valamint a hazai erőforrások védelmét szolgáló kormányzati célok a vállalkozásfejlesztési politikát is érintik. Úgy kell ösztönöznünk és támogatnunk a vállalatok technológiai fejlesztéseit, hogy segítsék ezen célok elérését”. Azzal, hogy most egy 32 milliárd forintos szám elhangzott, sikerült előre lépni, legalább valami konkrétumot tudunk már.

Minden újszülött után tíz új fát ültetnek, 2030-ra elérik, hogy az ország erdővel borított területe 27 százalékra növekedjen.

Ebben nincs újdonság, legfeljebb annyi, hogy a faültetési tervet összekötötték egy egészen más, demográfiai számmal. De a szaktárca már 2012-ben bejelentette az erdőtelepítési programot, növelték az erdősítésre igényelhető (nagyrészt uniós) támogatásokat és a célkitűzést 2019-ben Nagy István agrárminiszter is kihangsúlyozta – tavaly egyébként 22 millió fa elültetését tervezte a kormány. A 2012-ben bejelentett programban és a 2016-os Nemzeti Erdőstratégiában is szerepelt már a mostani 27 százalékos ígéret, igaz, akkor még úgy, hogy 2050-re kellene ezt az arányt elérni.

©

Az erdősítés az Európai Unió klímavédelmi stratégiájának is fontos része és idén tervezik, hogy bejelentik az uniós erdészeti stratégiát. Az ország erdősültsége most 21 százalék, ami nem éri el az EU-átlagot, Közép-Európában pedig a legkisebb.

A következő tíz évben meghatszorozzák a naperőművek kapacitását.

Ez még bátortalan vállalás is ahhoz képest, ami a kormány energiastratégiájában szerepel. Ott több forgatókönyvet vázolnak fel, a leginkább preferáltnál pedig úgy számolnak, hogy 2040-re a mostani közel húszszorosára nőne a naperőművek termelése. Ha ezt tényleg meg akarják valósítani, akkor reális, hogy az addig eltelt idő felénél már hatszoros kapacitásnál járjunk.

©

Támogatni fogják az olcsó elektromos autókat, 2022-től csak elektromos buszokat engedélyeznek a városokban.

A Nemzetgazdasági Minisztérium még 2016-ban írt ki pályázatot újonnan vásárolt tisztán elektromos autók ártámogatására, majd 2018-ban ugyanezt megtette még egyszer. Ez utóbbi program idén május elsején jár le. Ami az elektromos buszokat illeti: a kormány új buszstratégiáját 2019 őszén hirdették meg, ebben szerepel a mostani ígéret, 2022-től csak elektromos buszokat vehetnek a közösségi közlekedés számára. Amikor elemeztük a terveket, arra jutottunk, hogy nagyjából 500 milliárd forintot kellene erre találni.

Zöld államkötvényt vezetnek be.

„Ha a piaci feltételek adottak és meg tudjuk szerezni a jóváhagyásokat, akkor jenben és jüanban is zöld kötvényeket bocsátanánk ki teszt jelleggel, ezek lényege, hogy környezetvédelmi célokra kell fordítani a befolyó pénzt” – ezt tavaly decemberben jelentette be Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. Úgy tűnik, megvizsgálták a lehetőségeket, és indulhat a program, a kérdés, hogy ragaszkodnak-e még a jenben és a jüanban kibocsátott kötvényekhez.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
hvg.hu Itthon

Orbán Viktor: "Riadót kell fújnom" - évértékelő percről percre

Klímavédelmi akciótervet jelentett be Orbán Viktor a huszonkettedik évértékelő beszédében. Gúnyolódott az ellenzéki összefogáson, azt mondta, olyan, hogy liberális nincs, az a diplomás kommunista. Sokat beszélt Trianonról, és azt állította, az elmúlt 100 év legjobb tíz éve van mögöttünk.

A koronavírus-járvány miatt 40 éve nem használt programozási nyelvhez keresnek szakembert

A koronavírus-járvány miatt 40 éve nem használt programozási nyelvhez keresnek szakembert

Új-Zéland miniszterelnöke: A húsvéti nyuszi nélkülözhetetlen munkavállaló

Új-Zéland miniszterelnöke: A húsvéti nyuszi nélkülözhetetlen munkavállaló

Nem jut el külföldre, sőt a lakáson kívülre se nagyon? Most jönnek jól az élő webkamerák

Nem jut el külföldre, sőt a lakáson kívülre se nagyon? Most jönnek jól az élő webkamerák