Klórozott csirkék: Boris Johnsonnak választania kell az EU és az USA között

Környezet és egészségügy – ez a fejezet címe abban a dossziéban, melyben Michel Barnier főtárgyaló gyűjtögeti az uniós követelményeket. Ebben a fejezetben az áll, hogy az Európai Unió ragaszkodik bizonyos normákhoz az állattenyésztésben. Például ahhoz, hogy klórozott csirkék – a feldolgozás során klórozott vízzel mossák a levágott baromfit, amit bár az EU 1997 óta tilt, Amerikában bevett módszer – ne kerüljenek az asztalra azután sem, hogy Nagy-Britannia elhagyta az Európai Uniót.

Boris Johnson miniszterelnök minden héten elmondja: ezentúl nem kötik meg az uniós előírások a brit vállalkozók és kereskedők kezét. A hétvégén ezt a klórozott csirkékkel kapcsolatban is megerősítette az új környezetvédelmi miniszter is, hiszen George Eustice közölte: nem garantálhatják, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény az USA-val tiltja majd a klórozott szárnyasok beengedését az Egyesült Királyság piacára – olvasható a Guardianen.

Kétfelé figyelnek

Kedden írják alá az uniós tagállamok képviselői azt a tárgyalási dossziét, melynek alapján azután Michel Barnier megpróbálja kicsikarni az Európai Uniónak leginkább megfelelő szabadkereskedelmi egyezményt brit partnereiből.

Csakhogy London egyidejűleg az amerikaiakkal is tárgyal. Ők is ragaszkodnak a klórozott csirkéhez és egyáltalán nem kizárt, hogy a franciák épp ezért tették bele a tárgyalási csomagba ezt a kínos témát, hogy borsot törjenek a britek orra alá. Macron ugyanis meg kívánja mutatni Nagy-Britanniának, hogy sokat veszített a kilépéssel az unióból. A Guardian értesülései szerint a franciák kezdetben az Európai Unió egész környezetvédelmi szabályzatát bele akarták tenni a tárgyalási dossziéba, de ebbe a többi uniós tagállam nem ment bele. Maradtak a klórozott csirkék, amelyek szimbolikussá tehetik Boris Johnson választását az Európai Unió és az Egyesült Államok között.