Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Rendkívül jutányos áron, mindössze 5,9 milliárd forintért vette meg Mészáros Lőrinc érdekeltsége a Mátrai Erőmű Zrt. 73 százalékát. 2017 végén, a részvénycsomag megszerzésekor a felek nem hozták nyilvánosságra a vételárat, de azóta az erőmű megvásárlására létrehozott projektcég, a Mátra Energy Holding Zrt. közzétette beszámolóját, amelyben egész pontosan 5 871 842 000 forint értéken szerepelteti leányvállalatában meglévő részesedését. A beszámoló cash flow-kimutatásában pedig egy ugyanekkora összegű pénzeszköz-mozgást tüntettek fel „befektetett eszközök beszerzése” címszóval. Ezzel az összeggel kalkulálva a Mátrai Erőmű értékét a jelek szerint épp 8 milliárd forintra taksálták az adásvételkor.
A Mátra Energy beszámolója
Mészárosék már kerestek az üzleten
Az Opus Global Nyrt., Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltsége, egyben az erőmű-részesedés végső főtulajdonosa a minap hozta nyilvánosságra, hogy szándéknyilatkozatot írt alá az állami MVM Magyar Villamos Művekkel a részesedés eladásáról. A közleményben árról említés sem esett.
Túry Gergely
Ám, ami azt illeti, Mészárosék már akkor is nyertek az erőművön, ha nulla forintért passzolják tovább az MVM-nek: a zrt. igazgatósága ugyanis 11,2 milliárd forint osztalék kifizetésére tett javaslatot, amit a tulajdonosok a 2019. február 28-ai közgyűlésen meg is szavaztak. A tulajdoni arányok értelmében ebből 8 milliárd esik a Mátra Energyre – vagyis a cég máris keresett bő 2 milliárd forintot az erőművön, feltéve persze, hogy az adásvételnek nem voltak egyéb, a beszámolókban nem szereplő elemei az 5,9 milliárdos vételáron túl. Mindenesetre nincs jele, hogy lettek volna ilyenek. És ha sikerül továbbadni a részvénypakettet az MVM-nek, akkor az eladásból is befolyik majd még némi pénz, kivéve, ha ingyen odaadják, de Mészáros Lőrinc nem azzal lett dollármilliárdos, hogy bármit is ingyen adott volna bárkinek.
No nem mintha az erőmű nyeresége indokolta volna az osztalékfizetést, a cég gyakorlatilag nullszaldóval (egész pontosan 795 millió forintos plusszal) zárta 2018-at. A tulajdonosok a korábbi években felhalmozott eredménytartalék terhére kapták a tetemes summát. És ha elég sokáig alkudoznak az MVM-mel az eladásról, akkor még tovább fejhetik a céget, a tartalékban ugyanis maradt 46 milliárd forint (2018 végén 57 milliárdon állt, ebből azóta lejött a 11 milliárdos osztalék).
Mészárosék szerint nem jó befektetés
A hatalmas tartalék (illetve a százmilliárdos értékű eszközállomány) fényében furcsának tűnhet, hogy az előző tulajdonosok, a német RWE Power és EnBW-csoport gyakorlatilag bagóért eladta az erőművet. Akadnak azért bőven olyan szempontok, amelyek nem is kicsit csökkentik az értékét.
- A Mátrai Erőmű Zrt. 2018-ban üzemi eredményét tekintve több mint 4 milliárd forint veszteséget hozott össze, ezt jórészt a napelempark eladásával sikerült a pozitív tartományba billenteni. 2017-ben a veszteség 9 milliárd forint volt – emiatt a 66 milliárdos eredménytartalék kapásból 57 milliárdra csökkent.
- Az erőmű nagy része öreg és pocsék állapotban van, mára rendszeresek a műszaki problémák, a karbantartási költségek egyre nőnek – erről a Napi.hu számolt be részletesen. Az első két blokk élettartama 2021 végén lejár, 2030-ig pedig további három blokk fut ki. Az első öt blokk egyébként széntüzelésű, ezért az erőműnek CO2-kvóták formájában külön fizetnie kell a környezetszennyezésért. A kvóták ára pedig az elmúlt időben nagyon felment. A széntüzelésű blokkokat nagyrészt az erőmű saját bányáiban kifejtett lignittel fűtik – a visontai és a bükkábrányi bánya élettartama hivatalosan 2029 vége, de ha a blokkokat előbb leállítják, jó eséllyel a bányákra sem lesz szükség. A 6-os és a 7-es blokk gáztüzelésű, a 8-as blokkot a napelempark jelenti, ezek együttes teljesítménye sem éri el egyetlen széntüzelésű blokkét.
Ha ez nem lenne elég probléma, a cégnek bányabezárási és erőműbontási kötelezettsége van – az erőművet akkor kell elbontani, amikor befejezi a termelést, a bányák folyamatos tájrendezést is igényelnek. Az erőmű privatizációja, 1995 óta mindeddig 20,3 milliárd forintot spóroltak össze céltartalék formájában, ami könnyen lehet, hogy nem lesz elég – ezt nem mi állítjuk, hanem az anyacég, Mészáros Lőrinc Opusa a saját konszolidált (vagyis a leányvállalatokra is kiterjedő) beszámolójában. Sőt ebben azt írják, hogy ha a leszerelésre és a bányabezárásra félretett pénz nem lesz elég, az
az egész cégcsoport eredményességére negatívan hathat
– magyarul az Opusnál az erőműre kockázatos eszközként tekintenek, amiben jó eséllyel nincs elég fedezet a belé kódolt jövőbeli kiadásokra sem. Ezen a helyzeten nyilván nem segít, ha a tulajdonosok még csapolják is a tartalékokat.
Eközben a széntüzelésű erőműveket egész Európában leszerelik, a megújuló energiaforrások viszont komoly támogatásokat és forrásokat kapnak. Az elkövetkező években a Mátrai Erőmű valakinek nagyon sokba fog kerülni, vagy az átszerelés miatt (modern gáztüzelésűre és/vagy biomasszára), vagy a leállítás miatt szükségessé váló bontási munkák miatt. A jelek szerint ez nem Mészáros Lőrinc lesz, hanem az MVM, tehát a magyar állam.
A kormány szerint jó üzlet megvenni
Mindennek fényében már nem is tűnik olyan soknak az a 46 milliárd forintos tartalék, amit Mészárosék még meghagytak, illetve amit meghagynak, mire az MVM megveszi tőlük – az adásvételről még jó darabig nem fognak megegyezni (ha egyáltalán), és itt az év vége, ami újabb alkalom az újabb osztalékfizetésre. Ezen a ponton érdemes hangsúlyozni, hogy az MVM állami cég, szóval ha megveszik az erőművet, és kevésnek bizonyul a maradék pénz a leszerelésre/átalakításra, akkor végső soron az állampolgárok zsebéből kell állni a plusz költségeket. Mészáros Lőrinc zsebe pedig vastagabb lett egyelőre ismeretlen számú milliárd forinttal, miközben az erőmű átment rajta.
Stiller Ákos
Ahogy említettük, Mészáros Lőrinc eddigi karrierje és a kormánnyal (felcsúti szomszédjával, Orbán Viktor miniszterelnökkel) ápolt kiváló kapcsolata tükrében kevéssé valószínű, hogy az MVM ingyen venné át az erőművet – holott ezt indokolná az erőmű helyzete, meg hogy Mészárosék a vételárat már úgyis kivették a cégből kamatostul. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a november 21-ei Kormányinfón megkapta a kérdést, hogy mégis miért akarja az állam most megvenni a veszteséges erőművet. A tárcavezető azt válaszolta: az erőmű nem veszteséges, sőt osztalékot fizetett tulajdonosainak. Azt nem említette, hogy az osztalékot nem a profitból, hanem a tartalékból fizették, ahogy azt sem, hogy Mészárosék az erőművet kockázatos, sőt potenciálisan komoly veszteséget okozó eszközként tartják számon.
A 2. legnagyobb, de csak a termelés tizedét adja
A mátrai Magyarország második legnagyobb erőműve Paks után, szóval lehet azzal érvelni, hogy nemzetstratégiai jelentőségű eszköz, és kockázatok ide, károsanyag-kibocsátás oda, szükség van rá. Különösen, hogy Paks sorsa bizonytalan. A jelenleg működő négy blokk 2032 és 2037 között elér élettartama végére – bár engedélyüket nagy valószínűséggel meg lehet hosszabbítani. A 2030-as évekre elvileg el kellene készülnie a két új blokknak, de az építő Roszatom még a terveket sem adta be az Országos Atomenergia Hivatalnak engedélyezésre – ezt most 2020 közepére ígérik, a hivatalnak alapból 15 hónapja lesz az ellenőrzésre, de ez az idő hosszabb is lehet. A magyar kormány 2014 elején egyezett meg Moszkvával az új erőmű felépítéséről és az ahhoz nyújtandó orosz hitelről, ekkor Lázár János még azt ígérte, az első blokk 2023-ban szolgálatba áll. Ez most nem tűnik valószínűnek.
A mátrai erőmű – bár ugyan önmagában a második legnagyobb egység – termelése a magyarországi teljes termelés körülbelül 10 százalékát adja, ahogy az jól látszik a hálózatüzemeltető Mavir grafikonján (a piros sáv jelenti a lignites erőműveket, vagyis a Mátrát):
Mavir
Az erőműben termelt áramra a hálózatban szükség van, nem beszélve a hőenergiáról, amiből szintén adnak el. Részleges vagy teljes elvesztése azért nem okozna pótolhatatlan kiesést – az MVM-nek érdemes alaposan megfontolni, mennyit hajlandó fizetni érte, illetve milyen fejlesztéseket akar elvégezni, és mennyi pénzért.
