Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A kormány, elsőként a nagyvárosok közül, jóváhagyta Debrecen 2030-ig tervezett fejlesztési koncepcióját, amelynek célja, hogy a város Magyarország keleti régiójának központja legyen – mondta Palkovics László kedden.
A mintegy 600 milliárd forint forrásigényű projekteket tartalmazó Debrecen 2030 program öt pillére a gazdaság, a közlekedés, az oktatás, a kultúra és a városfejlesztés, tette hozzá az innovációs és technológiai miniszter.
Palkovics ezután az ország egyik "legfőbb városának" nevezte Debrecent, ugyanakkor megjegyezte, hogy "a magyar kormány fejlesztési politikája nem tesz érdemi különbséget a kis- és a nagy települések között". Azt is állította, hogy
a magyar települések évek óta pártpolitikai csatározásoktól mentesen fejlődnek.
Papp László, Debrecen polgármestere a zászlóshajó projektek közül kiemelte az új Természettudományi Múzeum és egy komolyzenei hangversenyterem megépítését, új villamosvonal létrehozását, de kiemelt feladatnak nevezte az erdők és a zöld területek védelmét, minőségi megújítását, a megújuló energiára épülő fejlesztéseket és a Civaqua-programot, amely a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül juttatja majd el Debrecen területére.
Kósa Lajos, a térség fideszes országgyűlési képviselője máig ható történelmi példákat is sorolva azt mondta,
a magyar jövő Debrecenben épül".
A Debrecen 2030 programot magyar, patrióta, jövőt építő, nyitott szemléletű fejlesztésnek nevezte, és hogy a siker kulcsa a debreceni Református Kollégium épületén olvasható: "Orando et laborando", imádkozzál és dolgozzál.
Bács Zoltán egyetemi kancellár szerint a Debrecen 2030 program keretében 2023-ig 15 milliárd forintot fordítanak egyetemi infrastruktúrafejlesztésére, 19 milliárdot pedig műszaki és informatikai beruházásokra.
