Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Lényegében mára minden állami támogatás elapadt és a turisták is alig-alig jönnek a járvány miatt. A szakmában dolgozók most megkongatták a vészharangot: ha az állam nem nyúl a hónuk alá, tömegestől mennek csődbe.
„A turizmusnak kampó” – mondta még március 10-én, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján Orbán Viktor miniszterelnök. A jóslat bejött: a fővárosban számos, nemzetközileg is ismert szálloda máig nem nyitott ki, nincsenek nyári fesztiválok, 97 százalékkal esett vissza a turizmus áprilisban, 93 százalékkal májusban. A vírus miatt nehéz helyzetbe kerültek az utazási irodák is: a Robinson Tours május 9-én jelentett csődöt, és leállt a görög utakra specializálódott Aeolus Utazási Iroda is.
Ma Magyarországon valamivel több mint ezer regisztrált utazási iroda van, de aktívan kevesebb foglalkozik utazásszervezéssel és -közvetítéssel. Az idegenforgalomban nagyjából 400 ezren dolgoznak, sokan alulfizetettek. Nagy szükség volt a támogatásokra, és lenne még a továbbiakban is.
A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva
2008-nál jobb a helyzet, de nagy a baj
A beutaztató piac és a tömeges kiutaztatás gyakorlatilag padlón van
– mondta a hvg.hu-nak egy másik, neve elhallgatását kérő utazási iroda tulajdonosa és ügyvezetője. „Ekkora mélységű válságra az első pillanatban nem gondolt senki” – mesélte. A szakmában az elején arra számítottak, hogy 2-3 hónap elteltével elindulnak a foglalások és szép lassan minden visszaáll a régi kerékvágásba, de nem így lett. „Ahogy haladt előre az idő, úgy romlott a helyzet, minden úti cél leértékelődött. Hat hétig semmi mást nem csináltunk, mint sztornóztunk, átfoglaltunk.” Az ügyvezető szerint ma már tisztán látszik, hogy néhány hónap nem lesz elég a talpra állásra, „amíg nem lesz vakcina, a klasszikus ki- és beutaztató piac nem fog beindulni számottevően”.
A jelenlegi helyzet szerinte annyiban jobb, mint a 2008-as gazdasági válságban volt, hogy Budapest most népszerűbb, mint korábban volt. „Akkor Prága alatt voltunk kategóriákkal árban és marketingben” – mondta, hozzátéve: ahhoz, hogy egy magyar utazási iroda most talpon maradjon, egy-másfél évre elegendő tartalék kell. Ennyi pénze azonban szerinte ma Magyarországon egyetlen cégnek sincs, ami azt jelenti, hogy valószínűleg nagyon sokan tönkre fognak menni, vagy profilváltásra kényszerülnek. „Egy utazási irodától maximum az várható el, hogy 2-3 havi tartaléka legyen amikor nincs bevétele, senki sem milliárdosként alapít utazási irodát, mi vagyunk az egyik legalacsonyabb árréssel dolgozó iparág” – sorolta.
Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy drámai helyzetben vannak a magyarországi utazási irodák. Júniusban, amikor a veszélyhelyzet megszűnt, és Magyarország ismét megnyitotta a határait, az irodák fellélegeztek, hogy elindulhat a szezon azonban az öröm nem tartott sokáig: egy hónappal később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter rendkívüli tájékoztatón jelentette be, hogy az operatív törzs javaslatára a kormány a határellenőrzés visszaállításáról döntött, az országokat – a fertőzöttség mértékében – különböző kategóriákba sorolják: zöld, sárga, vörös. A zöld kategóriákba tartozóknál szabad a belépés, a sárga és vörös jelzésűből érkezőkre azonban 14 napos karantén vár. A belföldi turizmus pedig az a terület, amelyben az utazási irodáknak alig jut szerep.
A szövetség a napokban levelet írt az utazási irodák nehéz helyzetéről, azt kérve, hogy a járulékfizetési kötelezettség szüneteltetését és a Kurzarbeitet, azaz az állami bértámogatást hosszabbítsa meg a kormány 2021. február 28-ig. A MUISZ-ban tag irodák közül több mint száz írta alá ezt a kérést, a levelet elküldték
Az, hogy egy utazási iroda talpon marad-e vagy sem, Molnár Judit szerint is attól függ, melyiknek mennyi tartaléka van, tudja-e még fizetni a bérleti díjakat, az egyéb működési költségeket. A szakmában eddig átlagosan 10-15 százalékos volt a leépítés, az elnök tart attól, hogy akár 50-60 százalékos további elbocsátás is várható. A jövőt illetően sok múlik azon, hogy mikor lesz vakcina a járvány ellen.
A turizmusban dolgozók azt szeretnék, hogy további támogatást, segítséget kapjanak, akár úgy, hogy megosztják a költségek egy részét. „Más országok sok mindent bedobnak, csakhogy oda menjenek a turisták, Magyarországnak is meg kellene próbálnia visszacsalogatni a legnagyobb hasznot hozó corporate üzletet” – mondta a neve elhallgatását kérő ügyvezető. Szerinte akár a Mahart is felajánlhatna ingyen hajót a nagyobb rendezvényhez, a lényeg, hogy "már most vonzó ajánlatokat tudjunk kiküldeni a partnereinknek a jövőt építve".
Az ügyvezető ugyanakkor azt is kiemelte, hogy az utazási irodák az utóbbi években nagyon sok irányba specializálódtak, a támogatásoknál nem lehet őket egy kalap alá venni. "Mára a probléma sokaknak kezelhetetlenné vált, ott tartunk, hogy esetenként a legjobban tartalékolt tulajdonosi kör sem tudja elkerülni a csődöt adott helyzetben" – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, úgy számol, hogy az utazási irodák negyede el fog tűnni a piacról,
jönnek a tőkeerős nemzetközi cégek, és a nagyobb hal megeszi a kicsit.
Gazdasági sokk
A magyarországi bankok nem szórják két kézzel a turisztikai vállalkozásokra a pénzt – hangzott el a KAVOSZ háttérbeszélgetésén is. Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója beszélt arról, hogy az elmúlt 7-8 hétben a cégek 200 milliárd forintnál is több Széchenyi Kártya Programhoz tartozó hitelt igényeltek, amiből 34 milliárdot ítéltek meg eddig, igaz, nem kizárólag a turizmus területén dolgozó cégeknek. A Széchenyi Kártya Program lényege, hogy hitelhez juthassanak a vállalkozások. Az Európai Bizottság december végéig adott engedélyt a válságkezelési hitelezésre. A háttérbeszélgetésen kiderült az is, hogy
A beszélgetésen ott volt az MKIK elnöke, Parragh László is, aki azt mondta, tart attól, hogy elindul egy csődhullám a magyarországi vállalkozások között és felerősödik a lánctartozás. A kamara és a vállalkozók szerint is kérdéses, hogy ha a cégek felveszik az államilag támogatott, fix kamatozású hitelek bármelyikét, azt ki tudják-e termelni, vissza tudják-e fizetni.
Nemrégiben számoltunk be arról, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség máig nem írta ki a pályázati feltételeket arra az 1 milliárd forintos vis maior keretre, amelyet még március elején ígért meg egy interjúban az MTÜ vezérigazgatója. A turizmusban dolgozók úgy érzik, magukra hagyta őket az állam, szükségük lenne támogatásra.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A kamatcsökkentést követően megugrott az érdeklődés a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hiteltermékei iránt.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.