„A turizmusnak kampó” – mondta még március 10-én, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján Orbán Viktor miniszterelnök. A jóslat bejött: a fővárosban számos, nemzetközileg is ismert szálloda máig nem nyitott ki, nincsenek nyári fesztiválok, 97 százalékkal esett vissza a turizmus áprilisban, 93 százalékkal májusban. A vírus miatt nehéz helyzetbe kerültek az utazási irodák is: a Robinson Tours május 9-én jelentett csődöt, és leállt a görög utakra specializálódott Aeolus Utazási Iroda is.

Túry Gergely

Ma Magyarországon valamivel több mint ezer regisztrált utazási iroda van, de aktívan kevesebb foglalkozik utazásszervezéssel és -közvetítéssel. Az idegenforgalomban nagyjából 400 ezren dolgoznak, sokan alulfizetettek. Nagy szükség volt a támogatásokra, és lenne még a továbbiakban is.

A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva

• június 30-ig megszüntette a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét,
• 3 havi bértámogatást adott a veszélyeztetett munkavállalóknak,
• megtiltotta a bérleti díjak emelését, a helyiségbérleti szerződések felmondását,
• hitelfizetési moratóriumot tett lehetővé,
• bevezette a munkahelymegtartó hitelt.

2008-nál jobb a helyzet, de nagy a baj

A beutaztató piac és a tömeges kiutaztatás gyakorlatilag padlón van

– mondta a hvg.hu-nak egy másik, neve elhallgatását kérő utazási iroda tulajdonosa és ügyvezetője. „Ekkora mélységű válságra az első pillanatban nem gondolt senki” – mesélte. A szakmában az elején arra számítottak, hogy 2-3 hónap elteltével elindulnak a foglalások és szép lassan minden visszaáll a régi kerékvágásba, de nem így lett. „Ahogy haladt előre az idő, úgy romlott a helyzet, minden úti cél leértékelődött. Hat hétig semmi mást nem csináltunk, mint sztornóztunk, átfoglaltunk.” Az ügyvezető szerint ma már tisztán látszik, hogy néhány hónap nem lesz elég a talpra állásra, „amíg nem lesz vakcina, a klasszikus ki- és beutaztató piac nem fog beindulni számottevően”.

A jelenlegi helyzet szerinte annyiban jobb, mint a 2008-as gazdasági válságban volt, hogy Budapest most népszerűbb, mint korábban volt. „Akkor Prága alatt voltunk kategóriákkal árban és marketingben” – mondta, hozzátéve: ahhoz, hogy egy magyar utazási iroda most talpon maradjon, egy-másfél évre elegendő tartalék kell. Ennyi pénze azonban szerinte ma Magyarországon egyetlen cégnek sincs, ami azt jelenti, hogy valószínűleg nagyon sokan tönkre fognak menni, vagy profilváltásra kényszerülnek. „Egy utazási irodától maximum az várható el, hogy 2-3 havi tartaléka legyen amikor nincs bevétele, senki sem milliárdosként alapít utazási irodát, mi vagyunk az egyik legalacsonyabb árréssel dolgozó iparág” – sorolta.

Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy drámai helyzetben vannak a magyarországi utazási irodák. Júniusban, amikor a veszélyhelyzet megszűnt, és Magyarország ismét megnyitotta a határait, az irodák fellélegeztek, hogy elindulhat a szezon azonban az öröm nem tartott sokáig: egy hónappal később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter rendkívüli tájékoztatón jelentette be, hogy az operatív törzs javaslatára a kormány a határellenőrzés visszaállításáról döntött, az országokat – a fertőzöttség mértékében – különböző kategóriákba sorolják: zöld, sárga, vörös. A zöld kategóriákba tartozóknál szabad a belépés, a sárga és vörös jelzésűből érkezőkre azonban 14 napos karantén vár. A belföldi turizmus pedig az a terület, amelyben az utazási irodáknak alig jut szerep.

MTI / Balázs Attila

A szövetség a napokban levelet írt az utazási irodák nehéz helyzetéről, azt kérve, hogy a járulékfizetési kötelezettség szüneteltetését és a Kurzarbeitet, azaz az állami bértámogatást hosszabbítsa meg a kormány 2021. február 28-ig. A MUISZ-ban tag irodák közül több mint száz írta alá ezt a kérést, a levelet elküldték

• Varga Mihály pénzügyminiszternek,
• Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek,
• György László államtitkárnak,
• Rogán Antal kabinetfőnöknek,
• Guller Zoltán vezérigazgatónak a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.

Az, hogy egy utazási iroda talpon marad-e vagy sem, Molnár Judit szerint is attól függ, melyiknek mennyi tartaléka van, tudja-e még fizetni a bérleti díjakat, az egyéb működési költségeket. A szakmában eddig átlagosan 10-15 százalékos volt a leépítés, az elnök tart attól, hogy akár 50-60 százalékos további elbocsátás is várható. A jövőt illetően sok múlik azon, hogy mikor lesz vakcina a járvány ellen.

A turizmusban dolgozók azt szeretnék, hogy további támogatást, segítséget kapjanak, akár úgy, hogy megosztják a költségek egy részét. „Más országok sok mindent bedobnak, csakhogy oda menjenek a turisták, Magyarországnak is meg kellene próbálnia visszacsalogatni a legnagyobb hasznot hozó corporate üzletet” – mondta a neve elhallgatását kérő ügyvezető. Szerinte akár a Mahart is felajánlhatna ingyen hajót a nagyobb rendezvényhez, a lényeg, hogy "már most vonzó ajánlatokat tudjunk kiküldeni a partnereinknek a jövőt építve".

Az ügyvezető ugyanakkor azt is kiemelte, hogy az utazási irodák az utóbbi években nagyon sok irányba specializálódtak, a támogatásoknál nem lehet őket egy kalap alá venni. "Mára a probléma sokaknak kezelhetetlenné vált, ott tartunk, hogy esetenként a legjobban tartalékolt tulajdonosi kör sem tudja elkerülni a csődöt adott helyzetben" – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, úgy számol, hogy az utazási irodák negyede el fog tűnni a piacról,

jönnek a tőkeerős nemzetközi cégek, és a nagyobb hal megeszi a kicsit.

MTI / Balázs Attila

Gazdasági sokk

A magyarországi bankok nem szórják két kézzel a turisztikai vállalkozásokra a pénzt – hangzott el a KAVOSZ háttérbeszélgetésén is. Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója beszélt arról, hogy az elmúlt 7-8 hétben a cégek 200 milliárd forintnál is több Széchenyi Kártya Programhoz tartozó hitelt igényeltek, amiből 34 milliárdot ítéltek meg eddig, igaz, nem kizárólag a turizmus területén dolgozó cégeknek. A Széchenyi Kártya Program lényege, hogy hitelhez juthassanak a vállalkozások. Az Európai Bizottság december végéig adott engedélyt a válságkezelési hitelezésre. A háttérbeszélgetésen kiderült az is, hogy

• Magyarországon átlagosan 28 millió forint hitelt kértek eddig,
• a legalacsonyabb folyósított összeg 500 ezer forint volt, míg a legmagasabb 930 millió,
• munkahelymegtartó hitelt eddig 3700 dolgozóra vettek fel.

A beszélgetésen ott volt az MKIK elnöke, Parragh László is, aki azt mondta, tart attól, hogy elindul egy csődhullám a magyarországi vállalkozások között és felerősödik a lánctartozás. A kamara és a vállalkozók szerint is kérdéses, hogy ha a cégek felveszik az államilag támogatott, fix kamatozású hitelek bármelyikét, azt ki tudják-e termelni, vissza tudják-e fizetni.

Nemrégiben számoltunk be arról, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség máig nem írta ki a pályázati feltételeket arra az 1 milliárd forintos vis maior keretre, amelyet még március elején ígért meg egy interjúban az MTÜ vezérigazgatója. A turizmusban dolgozók úgy érzik, magukra hagyta őket az állam, szükségük lenne támogatásra.