szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Hillary Clinton 2016-os e-mail-botrányához hasonló nagy sztorit ígért az amerikai jobboldali média, amely Joe Biden és a fiának ukrajnai ügyeiről tett közzé leveleket. De egyelőre úgy néz ki, a történetből nem lesz olyan botrány, mint ami lehetett volna, hiszen azzal, hogy ezer sebből vérző hitelességű bizonyítékokkal próbálják bűncselekménnyel vádolni a volt alelnököt, még azt is elfeledtetik, hogy Bidenék ügyei etikailag valóban problémásak.

Biden nyert, Trump még küzd - amerikai elnökválasztás 2020
November 3-án elnökválasztást tartottak az Amerikai Egyesült Államokban. A republikánus Donald Trump és demokrata kihívója, Joe Biden közti verseny több államban nagyon szoros volt, így végül csak november 7-én derült ki: Joe Biden lesz az USA 46. elnöke. Kövesse az elhúzódó elnökválasztás fejleményeit és lehetséges következményeit a hvg.hu-n.
Friss cikkek a témában

Ha úgy alakult volna az amerikai kampány, ahogy a jobboldal szeretné, akkor most minden a Burisma szótól lenne hangos, Joe Biden kínosan magyarázkodna, Donald Trump pedig ha nem is kényelmes győzelemre készülne, de mindenképp komoly esélye volna az újraválasztásra. Ehhez képest a Burisma-ügyből nem lett nagy botrány eddig. Pedig egy ilyen ügybe valóban belebukhatnak politikusok.

Ha nagyon röviden akarjuk összefoglalni, miről van szó az amerikai politika legújabb majdnem botrányában, 2014-ig kell visszamennünk. Joe Biden ekkor az Egyesült Államok alelnöke volt, és ő kapta meg a feladatot, hogy foglalkozzon az ukrán ügyekkel. Ukrajna azon a télen esett át egy forradalmon, az ország új vezetői látványosan Nyugat-barát fordulatot vettek, Biden egy év alatt ötször is Kijevben tárgyalt. Nagy lendülettel indultak meg a vizsgálatok a forradalom előtti korrupciógyanús ügyek miatt, majd gyorsan el is haltak. A kormánypárt, de az EU, az USA és a Világbank vezetői is egyértelműen úgy látták, ennek az az oka, hogy Viktor Sokin legfőbb ügyész szabotálja a vizsgálatokat, ez pedig oda vezetett, hogy Sokint 2016-ban kirúgták.

Viktor Sokin
©

Itt jött a képbe a Burisma, az egyetlen tisztán magánkézben lévő – papíron ciprusi, de egy bonyolult céghálón át egy ukrán oligarcha, Mikola Zlocsevszkij tulajdonolta – gázkitermelő cég. Zlocsevszkij, aki korábban még az oroszbarát kormány környezetvédelmi minisztereként a saját cégének osztogatta a gázkitermelési engedélyeket, megértette az új idők szavát, és elkezdte amerikaiakkal feltölteni a cégvezetést.

Közöttük volt Hunter Biden, az alelnök fia.

Energiaügyekben teljesen tapasztalatlan volt, jogi igazgatónak vették fel. Azt már akkor is sokan felvetették, még demokrata párti körökből is: minimum etikátlan így alkalmazni az amerikai alelnök fiát, de korrupciógyanút is felvet. Sok meglepetés nem lett volna abban, ha Hunter Biden lemond – nem tett így, 2019-ig maradt a posztján, amíg le nem járt a megbízatása –, ahogy abban sem, ha Joe Biden ellen előveszik ezt az ügyet az elnökjelölti kampányában.

De úgy tűnik, Donald Trumpék túl nagyot akartak dobni a történettel, és messze túllőttek a célon. 2019-ben, amikor már egyre jobban látszott, hogy Joe Biden lehet Trump kihívója az idei elnökválasztáson, újra elővették az ügyet. Trump stábja nem érte be annyival, hogy etikátlanságot vagy korrupciógyanút kiált, ennél nagyobb céljuk volt:

be akarták bizonyítani azt, hogy Joe Biden kirúgatta az ukrán legfőbb ügyészt, hogy ne folyhasson vizsgálat a Hunter Bident alkalmazó cég ellen.

Joe Biden amerikai alelnök (j2) a fia, Hunter Biden (b) és az unokája, Finnegan Biden (j) társaságában fagylaltot vesz Pekingben 2013. december 4-én
©

Ez pedig jobban visszaütött, mint bármi, amivel a republikánusok legrosszabb vészforgatókönyve számolhatott. Egy dolog az, hogy az amerikai törvényhozás felállított egy republikánus vezetésű vizsgálóbizottságot, akik kimondták azt, hogy nem történt semmi törvénytelenség, ettől Joe Biden még elveszthette volna az amerikaiak többségének bizalmát. Csakhogy harcba állt Rudy Giuliani, Trump ügyvédje, és azzal állt elő: Kijevben, Budapesten és Bécsben olyan bizonyítékokat talált a két Biden ellen, amelyek mindkettejük karrierjének véget vethetnek. Majd kiderült, hogy az állítólagos leleplezés csupán néhány vádaskodás, mindenféle bizonyíték nélkül, két, az ukrajnai nyomozáshoz kapcsolatokat kínáló, zűrös hátterű üzletembert pedig le is tartóztattak, mert kiderült, hogy Trump kampányát orosz pénzekkel akarták segíteni.

És hogy Giuliani még mélyebbre ássa a gödröt, amibe belelépett: ő maga büszkélkedett el többször is azzal, hogy ő és Trump is megpróbált nyomást gyakorolni Volodimir Zelenszkij új ukrán elnökre, hogy induljon újra a Burisma-vizsgálat, és keressenek bizonyítékot Bidenék ellen. Márpedig ha egy amerikai elnök ilyet tesz, az a hatalommal való visszaélés – ez volt az ok arra, hogy elinduljon Trump ellen az alkotmányos vádemelési eljárás.

Donald Trump amerikai elnök megbeszélést tast Jeff Van Drew republikánus alsóházi képviselővel a washingtoni Fehér Házban 2019. december 19-én, egy nappal azután, hogy az amerikai törvényhozás, a Kongresszus demokrata párti többségű képviselőháza megszavazta Trump felelősségre vonását az ellene felhozott mindkét vádpontban, a hatalommal való visszaélés és a kongresszus munkájának akadályozása miatt, és ezzel döntött az elnök elmozdítását célzó alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) lefolytatásáról.
©

Az eljárás aztán a szenátus republikánus többségén elbukott, Biden 2020 elején valóban elnökjelölt lett, a kampány pedig inkább a járványról és a gazdaságról szólt, mintsem a Burisma-ügyről. Ebben a helyzetben jutottunk el 2020. október 14-ig.

„Biden titkos e-mailjei” – ezzel a címmel jelentette meg a New York Post egy nagy riportját, benne több levéllel, amelyek arról szólnak: Joe Biden a fia kérésére gyakorolt nyomást az ukrán kormányra, hogy váltsák le a legfőbb ügyészt. Az amúgy elkötelezett Trump-párti bulvárlap füstölgő pisztolyt is emlegetett, és ennek a két szónak az amerikai politikában nagy súlya van, a Watergate-ügyben így nevezték el azt a hangfelvételt, amely után egyértelmű lett, hogy Richard Nixon nem védekezhet tovább. De a NY Post a füstölgő pisztollyal egyelőre úgy tűnik, hogy saját magát lőtte lábon.

Gyorsan kiderült ugyanis, hogy a történet a legtöbb pontján inkább ügyetlen hamisítás látszatát kelti, mintsem valódi oknyomozó újságírásét. Már a kezdés is furcsa: a lap szerint egy szervizben adott le valaki egy laptopot, a látássérült szerelő csak sejti, hogy Hunter Biden lehetett az, majd amikor három hónapig nem jelentkezett a gépért senki, a szervizben belenéztek, és ott találták meg a gyanús maileket. Ha ez nem emlékeztetne önmagában egy D kategóriás kémfilmre, a NY Post annyira rosszul takarta ki a személyes adatokat, hogy könnyű volt eljutni a trumpista szerviztulajdonosig, aki percek alatt keveredett önellentmondásba arról, hogy mi történt valójában.

De ez csak a kezdet volt. Sokaknak szemet szúrt, hogy a bizonyítékként tálalt levelekről nem képeket tettek közzé, hanem a róluk készült PDF-fájlok képeit illesztették be. A metaadatokból aztán kiderült, hogy volt olyan levél, amellyel négy órán át tartott az a munka, ami egyébként egy másolás-beillesztés feladat lenne,

a hitelességet pedig leginkább az ássa alá, hogy az egyik kulcsfontosságú levélnél nyilvánvalóan látszik, hogy nem a beérkező levelek közül vették ki, hanem a feladó elküldött leveleiből.

Ennyi nagyjából elég is volt ahhoz, hogy a leleplező történet megsemmisüljön. Rásegített erre az, hogy a Facebook és a Twitter, emlékezve arra, hogy 2016-ban komoly orosz dezinformációs hadjárat lökte meg a Trump-kampányt, most előbb nem adott nyilvánosságot a NY Post leleplezésének, majd visszakoztak. A republikánusok FBI-vizsgálatot követelnek, már csak azért is, mert négy éve Hillary Clinton népszerűsége akkor kezdett el zuhanni, amikor 11 nappal a választás előtt kiderült, az FBI tovább nyomoz, bűncselekményt követett-e el Clinton, amikor külügyminiszterként bizalmas anyagokat küldött a magánlevelezéséből. Most 11 napnál is egy kicsivel kevesebb van hátra a választásig, és a négy évvel korábbihoz hasonlóan nagy fordulatra lenne szükség arra, hogy Trumpot újraválasszák.

A választási esélyek

Dobjunk fel egy pénzérmét háromszor, ha mind a háromszor fej, akkor Trumpot újraválasztják. Ilyen valószínűséget jelent az a 12-13 százalék, amennyi esélyt a FiveThirtyEight statisztikai modellje ad az elnök győzelmére. A modellt készítő Nate Silver a Twitteren ezt úgy magyarázta el: ha Trump a kampány utolsó egy hetében sokat ledolgoz a hátrányából, és ha emellett mérési hibák is vannak a közvélemény-kutatásokban, akkor lenne mindkét jelöltnek nagyjából ugyanannyi esélye a sikerre. Négy éve épp ez történt.

Trump az előző egy-két hétben egy kevéssel közelebb került Bidenhez, de még bőven a statisztikai hibahatáron kívüli a hátránya. Számszerűsítve mindez azt jelenti: ha Joe Biden minden olyan államot megnyer, ahol most 10 százalékosnál nagyobb előnnyel mérik, akkor a győzelemhez szükséges 270 elektorból 216 már az övé. Ha ehhez hozzájön Michigan (16 elektor), Minnesota (10) és Nevada (6), ahol most 8 százalék előnyt adnak neki, és Wisconsin (10), ahol most 6 százalékponttal vezet, akkor 258-nál tart. Pennsylvaniában (20) 5 százalék az előnye, vagyis ha azt behúzza még, ő az elnök.

A hibahatárt általában 2-3 százalékosnak szokták megadni, azaz a maradék alig több, mint egy hétben még ezen kívül kell tartania Trumpot. De Floridában (29), Észak-Karolinában (15) és Arizonában (11) is 2 százalékos Biden-előnyt kapunk a felmérések súlyozott átlagolásával, igaz, ez már az a különbség, amit érdemes óvatosan kezelni. Iowában (6), Georgiában (16) és Ohióban (18) pedig 1 százalékosnál kisebb Trump-előnyt mérnek, tehát ha ott csak egy picit is az elnök javára tévednek a felmérések, Biden már ünnepelhet. Arról nem is beszélve, hogy Trump előnye Texasban (38) is a kulcsfontosságú 2 százalék alá esett.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Sztojcsev Iván Gazdaság

Mire számíthat az USA és a világ, ha Joe Biden lesz a következő amerikai elnök?

Hiába a hatalmas társadalmi megosztottság, a világjárvány, vagy épp a Legfelső Bíróság feltöltésének kérdése, az amerikai választási kampány egyik legfontosabb kérdése már megint az lehet: mennyi pénz van az emberek zsebében. Ahogy közeledik a választás napja, egyre többen figyelnek nemcsak arra, hogy mit tesz Donald Trump, hanem arra is, hogy mit jelentene a gazdaság számára Joe Biden győzelme.

Sztojcsev Iván Gazdaság

Trump félsikereket ad el győzelemként, ezért választhatják újra

Donald Trump 2016-ban azzal nyert választást, hogy megígérte a leszakadóban lévő államok munkásainak, majd ő szerez nekik állást. Nem nagyon szerzett, de a gazdaság a nagy cégek támogatásainak köszönhetően három és fél évig így is jól teljesített. Aztán a koronavírus átírt mindent, és azt is megmutatta, hol igazán sérülékeny az amerikai gazdaság és társadalom.

Orbán Viktor: A lengyelek új megoldása az uniós költségvetésről "nem fog menni"

Orbán Viktor: A lengyelek új megoldása az uniós költségvetésről "nem fog menni"

Egy PS5-ös konzolüzér közel 12 milliós hasznot csinált egyetlen hét alatt

Egy PS5-ös konzolüzér közel 12 milliós hasznot csinált egyetlen hét alatt

Sokan csalást kiáltottak, miután az 5, 6, 7, 8, 9 és 10-es számokat húzták a dél-afrikai lottón

Sokan csalást kiáltottak, miután az 5, 6, 7, 8, 9 és 10-es számokat húzták a dél-afrikai lottón