Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Egyeztetés és garanciák nélkül fosztaná meg a kutatóintézetek dolgozóit a kormány új törvényjavaslata a közalkalmazotti státusztól – állítja Facebook-oldalán kiadott közleményében az Akadémiai Dolgozók Fóruma.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kedd este nyújtotta be törvényjavaslatát az Országgyűlésnek, mely szerint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kutatóhelyeinél foglalkoztatottak 2021. január 1-jei hatállyal a Munka törvénykönyve alá tartoznak, vagyis onnantól nem lesznek közalkalmazottak.
A változásról hónapokkal ezelőtt keringtek információk, akkor az MTA frissen megválasztott elnöke, az ELKH-t irányító testület tagja a HVG360-nak adott interjúban azt mondta, hallotta a pletykát, hogy a kormány csak ezért cserébe ad béremelést, de leírva akkor még nem látta.
Nem tudom, hogy ennek pontosan milyen negatív követkeménye lenne, vagy hogy mennyivel bizonytalanabb egy ilyen státusz, de több vezető is azt mondja, hogy az alkalmatlannak bizonyuló kutatótól esetleg egyszerűbb lesz megválni. Eddig ilyenhez bonyolult fegyelmi eljárásra volt szükség
– mondta Freund Tamás elnök.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma a témában készült korábbi felmérésekre hivatkozva most azt állítja, hogy
ezt a váltást a kutatóhálózatok dolgozói egyértelműen elutasítják.
Nehezményezik azt is, hogy a minisztérium a javaslatot nem az illetékes és a kutatóhálózatban reprezentatív tagsággal rendelkező Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének juttatta el, így a szakszervezet a szerintük egyébként is rosszhiszeműen kitűzött határidőn belül nem tudott arról véleményt mondani. Hozzátették azt is, hogy
„a törvénytervezet csak a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséről szól, de semmilyen garanciát nem tartalmaz, és nem rendelkezik a kutatói életpályák biztosításáról sem”.
Különösen felháborítónak és botrányosnak tartják, hogy a kormány a törvénymódosítás benyújtására a járványhelyzetet használja fel, a korlátozó intézkedések ugyanis jelentősen leszűkítik a tiltakozások körét.
Közleményükben élesen bírálják a Magyar Tudományos Akadémiától elvett kutatóhálózatok élére kinevezett elnök, Maróth Miklós hallgatását is, ami véleményük szerint „teljessé teszi a pusztítást”.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium azonban máshogy látja a kérdést. Közleményükben azt írták, hogy a kutatóhálózatban foglalkoztatottak jogállásának megváltoztatása rugalmasabb bérezést tesz lehetővé.
Schanda Tamás, az ITM miniszterhelyettese szerint "mindent meg kell tennünk a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység megerősítése érdekében ahhoz, hogy Magyarország a következő tíz évben is legalább olyan eredményes és sikeres lehessen, mint az elmúlt évtizedben. Az ELKH-nál dolgozók teljesítményalapú, differenciált bérezését támogató foglalkoztatási jogviszony bevezetése is ezt a célt szolgálja. Ez a lépés elengedhetetlen a tehetséges kutatók bevonzásához és megtartásához.”
Ráadásul a változás az intézményre háruló adminisztrációs terheket is csökkenti.
Ez minden bizonnyal nem nyugtatta meg az Akadémiai Dolgozók Fórumát, akik közleményükben még azt is hozzátették, hogy ha Palkovics Lászlónál kártékonyabb figurát akarnának találni a magyar tudomány történetében, legalább az ‘50-es évekig kellene visszamenni.
