EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Egy nyolcvanas francia nyugdíjas a bírósághoz fordult azt tudakolva: felszabadulnak-e az elrendelt járványügyi intézkedések alól azok, akik már megkapták a koronavírus elleni oltást. Az Alkotmánybíróságnak hamarosan döntenie kell Franciaországban, ahol az ország nagy részét lezárták a koronavírus-járvány miatt.
A jog csak Monsieur X-nek nevezi a nyolcvanas nyugdíjast, aki két ügyvédet bízott meg az érdekei képviseletével. A jogi beadvány arra hivatkozik, hogy Monsieur X már megkapta mind a két Biontech–Pfizer-oltást, vagyis már nem jelent fertőzésveszélyt a környezetére. Csakhogy Monsieur X Ile-de-France polgára, és a Párizst körülvevő régióban elzárás van érvényben, amely minden polgárra vonatkozik.
"Minthogy már kétszer is beoltották, az ügyfelem azt szeretné elérni, hogy szabadon mozoghasson. Minden hasonló helyzetben levő polgár számára kérvényezi ezt" – nyilatkozta Monsieur X egyik ügyvédje a párizsi Le Figarónak. Ő arról is beszélt a lapnak, milyen jogi érveléssel kérik a mentesítést. "Az elzárást megindokoló jogszabály arra hivatkozik, hogy csökkenteni kell az intenzív osztályok és az egész kórházi hálózat túlterheltségét. A másik érv az elzárás mellett az, hogy meg kell akadályozni a vírus további terjedését. Ha a vakcina jól működik, akkor nem jogos a további elzárás" – hangsúlyozza Monsieur X ügyvédje.
A jogi beadvány szerint a vakcina az egyetlen megoldás a koronavírus-járvány megállítására. Ha tehát valaki már megkapta mindkét védőoltást, akkor az elzárás az ő esetében okafogyottá válik.
Fennáll a veszélye annak, hogy a társadalom két részre szakad: a beoltottak az egyik oldalon, a másikon pedig azok, akik vagy várakoznak a védőoltásra, vagy pedig nem kérnek belőle. Az ügyvédek szerint a jogi helyzet az, hogy "másképp kell kezelni a beoltottakat és azokat, akik nem kaptak oltást, mert a két csoport fertőzőveszélye is különböző".
Jogi precedens van már erre – mondta az ügyvéd: a francia jog megkülönbözteti azokat az iskolás gyerekeket, akik megkapták a védőoltásokat azoktól, akik nem. Emellett egy sokkal frissebb, a koronavírus-járvány idején született rendeletre is utalt: az idősotthonok lakói közül azok, akik megkapták a védőoltást, szabadabban mozoghatnak, mint azok, akiket valamilyen oknál fogva nem oltottak be.
A francia kormány álláspontja ezzel homlokegyenest ellenkezik. Az egészségügyi minisztérium szerint egyre újabb vírusmutációk bukkanhatnak fel. Nemrég például a brazil és a dél-afrikai vírus tűnt fel Franciaországban. Ezek ellen az oltások nem biztos, hogy védenek. Sőt, előfordulhat, hogy újabb oltásokra lesz szükség.
Ráadásul a vakcinák hatékonyság sem 100%-os. A Biontech–Pfizer 95%, a Moderna 94,1%, de az AstraZeneca csak 76%. Vagyis nincs garancia a teljes immunitásra. Ez különösen azért problematikus, mert a beoltott polgárok többsége a veszélyeztetett kategóriába tartozik, vagyis az ő esetükben a fertőzés könnyen végzetes lehet. Még nagyobb gond az, hogy a beoltottak vírushordozók lehetnek. Nekik maguknak esetleg nincsenek tüneteik, de a fertőzést így is terjeszteni tudják.
Az ügyvéd visszautasította a kormányzati érvelést mondván: "Csak két év múlva derülhet ki, hogy a beoltottak terjeszthetik-e a vírust? Akkor most zárjuk le egész Franciaországot két évre?!" Az új vírusmutációkkal kapcsolatban pedig azt a kérdést tette fel: "akkor minden évben legyen egy hónapos elzárás?!"
A per első tárgyalásán a bíróság arra kérte az egészségügyi minisztériumot, hogy támasza alá tényekkel az állítását. A választ megszerezte a Le Figaro. Ebből az derül ki, hogy tulajdonképp megismétlik az előző nyilatkozatot. Arra mutatnak rá, hogy "csak a legnagyobb óvatossággal szabad különbséget tenni a különböző társadalmi csoportok között a beoltottság vagy életkor alapján". Megismétlik, hogy nincsenek megbízható információk arról: a beoltottak lehetnek-e vírushordozók.
Végül is alapjában politikai döntésről van szó, ezért is mondja ki az Alkotmánybíróság a végső szót az ügyben – írja a Le Figaro. Az alapvető emberi jogok állnak szemben a járvány jogi szabályozásával.
Újra előkerül a vakcinaigazolvány ügye is, amely megosztja a közvéleményt Franciaországban. December végén a kormánypárt előkészített egy törvényjavaslatot arról, hogy jogilag hogy lehet szabályozni a járvány intézkedéseket. Annyi bírálat érte ezt a törvényjavaslatot, hogy villámgyorsan vissza kellett azt vonni – emlékeztet a párizsi Le Figaro.
