„A járványügyi helyzetben hozott háziorvosi intézkedésekkel kapcsolatosan több jelzés érkezett hozzánk, melyek szerint a kezelőorvosok a koronavírus tüneteit mutató betegeknél a táppénz alapjául szolgáló keresőképtelenség jellegét nem egységesen állapítják meg” – mondja Takács Ádám a Társaság a Szabadságjogokért jogásza. Van olyan háziorvos ugyanis, aki a leggyakoribb, betegszabadságra jogosító 8-as kódot tünteti fel, míg más a 7-est, utóbbi „közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltást vagy hatósági elkülönítést” jelent. „A kódnak természetesen van jelentősége: a betegszabadság igénybevétele, ezáltal a bevételek összege tekintetében” – hívja fel a figyelmet a jogász.

A 7-es kóddal

• nincs betegszabadság,
• az első keresőképtelen naptól táppénzen van az érintett,
• ennek összege a jövedelem 60 százaléka, kórházi ápolás esetén 50 százaléka.

Ezzel szemben 8-as kóddal lehetőség van betegszabadság igénybevételére is – ha az érintettnek még vannak ilyen napjai az adott évre. A betegszabadság évente 15 napot tesz ki, ebből lehet „gazdálkodni”. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 százalékát kell az érintettnek megfizetni, „ez nem táppénz, nem is a társadalombiztosítás, hanem a munkáltató fizeti” – emeli ki a szakember. Ha valaki „elhasználta" a betegszabadság 15 napját, de még mindig nem gyógyult fel, akkor 8-as kóddal táppénzre mehet. A táppénz összege itt is a jövedelem 60 százaléka, kórházi ápolás esetén 50 százaléka lesz.

AFP / GARO

Jelentős eltérések

Kiszámoltuk, hogy mit is jelent ez a különbség: megnéztük egy alacsonyabb, nettó 200 ezer forintos átlagfizetésnél, hogy mennyi marad az emberek zsebében, ha 7-es, vagy ha 8-as kóddal veszi táppénzre a háziorvos. Ugyanezt lefuttattuk a KSH által legutóbb mért átlagfizetéssel, azaz nettó 300 ezer 200 forinttal, és az átlagosnál magasabb, nettó 400 ezer forintos keresettel.

Ha tehát valakinek a papírjára a 7-es kód kerül, automatikusan táppénzre kerül, és otthoni lábadozásnál a jövedelme 60, míg kórházi kezelés esetén 50 százalékát kaphatja. 200 ezer forintnál ez havi 120, illetve 100 ezer forintos juttatást jelent, attól függően, hogy hol gyógyul a rászoruló. Ha viszont a 8-as kóddal számolunk, akkor a munkáltatónak a távolléti díj 70 százalékát kell megfizetnie. Az Adózóna írása szerint a távolléti díjat az alapbér és – ha van ilyen – a pótlékátalány alapján kell kiszámolni. (Mi is az a pótlékátalány? A felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett, készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.) A lényeg, hogy az alapbér nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabérnél, ami jelenleg havi bruttó 167 ezer 400 forint, ha pedig a munkaviszonyban ellátandó tevékenység szakképzettséget igényel, akkor havi bruttó 219 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy 200 ezer forintos jövedelemnél, 8-as kód esetén, ha a pótlékátalányt nem, csak az alapbért vesszük, 140 ezer forint marad a munkavállalónál, függetlenül attól, hogy az otthonában vagy kórházban gyógyul-e. A különbség tehát – kódtól függően – akár 40 ezer forint is lehet.

A KSH átlagfizetése és 7-es kód esetén 180 ezer 120, vagy 150 ezer 100 forint jár táppénzként, míg 8-as kódnál 210 ezer 140 forint. Az átlagosnál magasabb, havi nettó 400 ezer forintos fizetést alapul véve pedig 240 ezer vagy 200 ezer, szemben a 8-as kóddal számolt 280 ezerrel.

MTI / EPA / EFE / Sebastiao Moreira

Elméletben van támogatás, a gyakorlatban nincs

„A bizonytalan gyakorlat miatt a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) állásfoglalását kértük a különböző kódokhoz fűződő következményekről” – árulja el Takács Ádám. Az az NNK azóta állásfoglalásban tisztázta, hogy 7-es kóddal az kerülhet táppénzre, akire a járványügyi hatóság határozatban rendel el járványügyi intézkedést. „Ilyen lehetséges akkor is, ha az illető nem beteg, hanem pusztán kontaktszemély” – teszi hozzá a jogász. Ha tényleges megbetegedés történik, a háziorvos elrendeli a járványügyi elkülönítést, amiről nem születik külön határozat, általában egyszerűen az orvossal való egyeztetés eredménye, akkor 8-as kódot kell alkalmazni, és ebből fakadóan a betegszabadság igénybe vehető. Ugyanakkor a háziorvosok gyakorlata a tapasztalataik szerint egyelőre nem követi az NNK állásfoglalását.

A szakember szerint fontos még megemlíteni, hogy ha valakinél foglalkozási megbetegedésként jelentkezett a koronavírus, „tehát munkahelyén, munkájával összefüggésben kapta el, és ezt igazolni is tudja, akkor a főszabályként 70 százalékos táppénz helyett 100 százalékos jár".

Takács Ádám arra is figyelmeztet, hogy ha valaki nem jogosult ugyan 100 százalékos táppénzre, de járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés alá került, számára a törvény lehetővé teszi, hogy igényelje a kiesett jövedelme és a költségei megtérítését. „Az egészségügyi törvény 70. §-a előírja, hogy az említett járványügyi intézkedések esetén az érintett felmerült költségeit és a táppénz által meg nem térülő kiesett munkajövedelmét az állam megtéríti. Erre azonban részletszabályokat nem állapít meg a jogszabály, azt sem határozza meg, hogy melyik állami szervtől kell igényelni, ezért ez a kártalanítás és táppénz-kiegészítés a gyakorlatban nem elérhető” – hangsúlyozza a jogász. A probléma sokakat érint, a TASZ jogsegélyszolgálatára folyamatosan érkeznek az ezzel kapcsolatos megkeresések. „Szervezetünk most ebben az ügyben mind hatósági eljárásokkal, mind bírósági úton próbálja felderíteni, hogy milyen módon lehet ehhez hozzájutni” – teszi hozzá.

Képünk illusztráció

MTI / Vasvári Tamás

Azt, hogy egy bejelentett eset elfogadható-e foglalkozási megbetegedésnek, vagy sem, az NNK Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya bírálja el egyedileg. Vagyis a gyakorlatban nem fogadják el automatikusan foglalkozási megbetegedésként, ha valaki a munkahelyén fertőződik meg. Korábban az Emmi például bejelentette, hogy teljes táppénz jár a munkahelyükön megfertőződő pedagógusoknak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete viszont jelezte, „nem jellemző, hogy a gyakorlatban a munkavállalók tudják érvényesíteni ezt az opciót – még akkor sem, ha a fertőzésnek olyan mértékben kitett helyeken dolgoznak, mint egy kórház vagy egy oktatási intézmény”.

Kerestük az NNK-t, hogy megtudjuk, a koronavírus magyarországi megjelenése óta hány esetben kérték a teljes táppénzt, hány esetben ítélték ezt meg, és mi alapján mérlegeltek. A népegészségügyi központ válaszában azt írta, hogy "a pénzbeli ellátással kapcsolatos ügyek, többek között a táppénz is" nem az intézmény hatás- és illetékességi köre, kérdéseinkkel forduljunk a Magyar Államkincstárhoz, ahol viszont azt közölték szerkesztőségünkkel, hogy kérdésünkkel keressük az NNK-t.