szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?

Ezt hangsúlyozta Jens Stoltenberg főtitkár, aki néhány nappal a NATO-csúcs előtt nyilatkozott az olasz La Repubblica című lapnak.

"Oroszország és Kína mind szorosabban működik együtt politikai és katonai téren. Ez új dimenziót jelent, és komoly kihívás a NATO-nak. Ebből ugyanis új veszélyek fakadhatnak" – mondta az észak-atlanti szervezet főtitkára. Azt is kifejtette, hogy mire gondol: a két nagyhatalom közös hadgyakorlatokat tart, közösen próbálnak ki nagy hatótávolságú vadászgépeket. Rendkívül intenzív az információcsere Oroszország és Kína között a fegyverkezés terén, és abban, hogy miképp lehet kontrollálni az internetet.

"A NATO-nak alkalmazkodnia kell egy mindinkább versenyképes kihíváshoz ezeken a területeken" – jelentette ki Jens Stoltenberg főtitkár.

Kína nem ellenség – hangsúlyozta ugyanakkor a NATO főtitkára, gyorsan hozzátéve: "Kína nem osztja az értékrendünket, nem hisz a szólásszabadságban, a média függetlenségében."

Peking mindenütt nyomul előre "a kínaiak igen aktívak Afrikában, a Nyugat-Balkánon és az északi területeken (Arktika). Nagy beruházásokat hajtanak végre az európai infrastruktúra kulcságazataiban, a kibervilágban Kína nagyon erős játékos. Mindennek nagy hatása van a biztonságunkra."

Elrettentés és dialógus

Ez a kettős megközelítés jellemzi a NATO politikáját Oroszországgal szemben. "A NATO-csapatok jelen vannak a balti államokban, Lengyelországban és Romániában, ahol rotációs alapon cserélődnek" – mondta Jens Stoltenberg. "Kidolgoztunk egy új intervenciós tervet, ezért válság esetén jelentős erőket tudunk gyorsan a helyszínre küldeni."

A NATO ígérete szerint igen "éber marad Fehéroroszországgal szemben", mert az Oroszország szövetségese, és egyúttal három NATO-tagállammal is határos.

"Vészhelyzetben természetesen készen állunk arra, hogy megvédjük szövetségeseinket" – sietett megnyugtatni Lengyelországot és a balti államokat Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki az olasz La Repubblicának nyilatkozott.

NATO-csúcs is lesz

Joe Biden amerikai elnök részvételével rendezik meg az észak-atlanti csúcstalálkozót június 14-én, ahol várhatóan az USA elképzeléseit alaposabban meg lehet majd ismerni arról az új világrendről, melyet Washington szeretne létrehozni – európai szövetségeseivel együtt.

Biden két nappal a NATO-csúcs után találkozik Genfben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy új alapokra helyezzék az USA és Oroszország viszonyát, amely ugyancsak lehűlt azt követően, hogy Putyin komoly fegyveres erőket vonultatott fel Ukrajna határán, és Fehéroroszországban Lukasenka elnök brutálisan leszámolt az ellenzékkel.

Biden ezen felül meghívta Zelenszkij ukrán elnököt, aki júliusban tárgyalhat a Fehér Házban.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!