Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Minden 100 forint kiadásból 2 sportra, 1 pedig vallásra ment. Leginkább a közegészségügyi kiadások nőttek, az eredetileg tervezett összeg 12-szerese ment el. A vallással kapcsolatos kiadások megháromszorozódtak menet közben, de a sportkiadások is közel duplájukra híztak.

Az ország központi költségvetése átláthatatlan, köszönhetően egyebek mellett annak, hogy a kormány folyamatosan, már az életbe lépése előtt módosítgatja. Immár a költségvetés teljesüléséről szóló zárszámadásban is egyre több a kérdőjel, a járvány elleni védekezés ezermilliárdos keretéből a kormány például nem nyilvános, egyedi döntések alapján csoportosított ki pénzeket – és a zárszámadásból sem derül ki, pontosan milyen célokra.

Meglátszik a járványválság hatása

A költségvetésben minden előirányzatot fel kell címkézni, hogy milyen állami funkcióba sorolódik – például egy stadionépítés sporttal és szabadidővel kapcsolatos kiadás, egy kórháznak adott forrás egészségüggyel kapcsolatos kiadás stb. Így a zárszámadásban látszik, hogy a megelőző évben mennyi pénz ment el az egyes állami funkciókra, az összeg mekkora szeletét jelenti az összes állami kiadásnak, illetve hogyan viszonyul a GDP-hez.

A járvány nem meglepő módon alaposan feje tetejére állította az államháztartást (ebben benne van a kormány és az alá tartozó intézmények, az önálló pénzügyi alapok, a TB-alapok és az önkormányzatok is). Az állam szinte minden funkcióra többet költött a tervezettnél – a GDP zsugorodásával együtt így nőtt a GDP 80 százalékára az államadósság.

Százalékosan az egyéb gazdasági tevékenységek nevű funkcionális főcsoport kiadásai nőttek, 80 százalékkal, 1,1 ezer milliárd forint helyett 2 ezer milliárd forint volt a kiadás. A magyar állam nemzetközi összehasonlításban ugyan szűkmarkú volt, ami a válságkezelést illeti (azt leginkább a hitelezés felpörgetésével oldotta meg), ezzel együtt természetesen a gazdasági kiadások is nőttek.

Főcsoport szinten a második legnagyobb növekedés az egészségüggyel kapcsolatos kiadásoknál volt, a kiadások a terv másfélszeresére teljesültek. A növekedés összegszerűen is itt volt a legnagyobb, a területre ezer milliárddal több ment. Ezen belül a közegészségügyi tevékenységek és szolgáltatások körébe sorolt kiadások nőttek a legnagyobbat. Sőt az alkategóriákon belül messze a legnagyobbat, a tervezett 48 milliárd helyett 586 milliárd forint kiadás jött össze, ez tizenkétszeres növekedés.

Prioritások a NER-ben: sport és vallás

Harmadik helyre a szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások nevű funkcionális főcsoport került. Ennek kiadási összege szintén másfélszeresére nőtt, összegszerűen a tervezett 1,1 ezer milliárd helyett 1,7 ezer milliárdot költött az állam.

Itt csoportosulnak a sporttal és szabadidős tevékenységekkel, a vallással (hitélettel) és a kultúrával kapcsolatos kiadások. Továbbá a párttevékenységek – kevés funkció van, amire 2020-ban kevesebb jutott a tervezettnél, ez az egyik. Ez sem meglepő, a kormány megfelezte a pártok támogatását a járványra hivatkozva.

Az államháztartás szempontjából aprópénzről van szó, a felezéssel sikerült megspórolni 1,3 milliárd forintot.

Az egyházakon nem spórolt az állam, a tervezett 73 milliárd helyett 229 milliárd jutott hitéleti tevékenységekre, vagyis a tervezett összeg háromszorosa. Sportra 292 milliárd helyett 528 milliárd ment, vagyis a tervezett összeg közel duplája.

A sport és a vallás bőkezű állami dotálása aligha váratlan fejlemény – bár egy pandémia közepén talán kissé visszás, még ha a sportba a lakossági szabadidős tevékenységek is beleszámítanak –, a magyar állam évek óta kiemelkedően sokat költ ezekre a funkciókra. Nem csak a többi funkcióhoz képest, hanem uniós összehasonlításban is. Ennyi év után már csak az a meglepő, hogy a költségvetéseket még mindig relatíve alacsony sport- és vallási célú kiadásokkal tervezik – amiket minden évben sikerül alaposan túlteljesíteni.

A torta átrendeződött

Ami az állami kiadások megoszlását illeti – vagyis azt, hogy az egyes funkciók szelete mennyire vastag a teljes tortán belül és egymáshoz képest – szintén jelentős átrendeződés történt a tervezetthez képest. Az egész torta nagyobb lett: az állam több, mint 5 ezer milliárd forinttal többet költött a vártnál.

A társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások szelete (ide tartoznak egyebek mellett a nyugdíjak, a munkanélküli segély, a táppénz, mindenféle szociális juttatások) vékonyabb lett a többihez képest – azzal együtt, hogy kilóra – tehát forintban – ez is nagyobb lett. Látványosan nagyot nőtt az válsággal kapcsolatos kiadások miatt az egyéb gazdasági tevékenységek nevű szelet, illetve az egészségügyé.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!