Brüsszel nem akarja, hogy a helyzettel járó teher csak pár országot érintsen.
Az Európai Bizottság (EB) szolidaritási platformot hoz létre az ukrajnai menekülteket befogadó országok támogatására – jelentette be Dubravka Suica demokráciáért és demográfiáért felelős uniós biztos szerdán Varsóban.
Az EB alelnöke Marlena Malaggal, a szociális és családpolitikáért felelős lengyel miniszterrel tárgyalt. A közös sajtóértekezleten Suica azt mondta: a brüsszeli testület támogatni szeretné a menekülteket befogadó országokat. „Mindenekelőtt arról van szó, hogy ennek egész terhe ne nehezedjen kizárólag olyan országokra, mint Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Moldova” – mondta.
Nagy összegű támogatási javaslattal áll elő kedden az Európai Unió, a humanitárius célokra és a menekültek ellátására szánt összeg Ukrajna mellett a háború által leginkább érintett tagállamoknak, így Magyarországnak is jár majd. Margaritisz Szhinasz a hvg.hu-nak azt is elmondta: kötelező kvótáról akkor sem lehet szó, ha egyetlen tagállamba érkezik a menekülők többsége.
Felidézte, hogy az Európai Unió (EU) életbe léptette az ideiglenes védelemről szóló irányelvet, melynek értelmében a háború miatt otthonukat elhagyni kényszerült ukrán állampolgárok, illetve Ukrajnában élő más állampolgárok, valamint családtagjaik három évig az unió egész területén jogosultak lesznek védelemre.
Ebben a vonatkozásban bejelentette: létrehoznak egy, az uniós tagállamok közötti tehermegosztást elősegítő, úgynevezett szolidaritási platformot. „A tartózkodási helyről majd maguk a menekültek döntenek: rajtuk múlik, hova akarnak utazni, hol akarnak élni, a platform biztosítja a választás lehetőségét” – tette hozzá Suica. Közölte továbbá: az EU rugalmasságra törekszik az ukrajnai segítségnyújtás finanszírozásában. Kilátásba helyezte: a jelenleg e célból rendelkezésre bocsátott források mellett újabbakat is elkülönítenek, és a támogatást folytatni fogják.
Nem járható út az, hogy olyan vadászrepülőket küldjön az USA Ukrajna fölé, amelyeket a lengyel kormány átad nekik - mondta a Pentagon szóvivője. Hajnalban újra lőni kezdték Kijevet az oroszok, eközben a nyugati cégek sorra jelentik be, hogy elhagyják Oroszországot, az amerikaiak pedig azon dolgoznak, hogy nagyobb bajok nélkül ússzák meg az orosz energiaimport leállítását. Percről percre követjük az orosz-ukrán háború eseményeit.
Múlt heti bejelentés szerint az EU egyelőre 500 millió eurót szán a humanitárius segélyek fedezésére. Varsó az utóbbi napokban ennek a keretnek a növelését sürgette, azzal érvelve, hogy a menekültek befogadása csupán Lengyelországban akár 2 milliárd euróba kerülhet.
2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Miért fogjuk még sokáig emlegetni az isztambuli egyezményt, a szívhangrendeletet és az esemény után tablettát érintő bejelentését?
