Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az Európai Bizottság (EB) szolidaritási platformot hoz létre az ukrajnai menekülteket befogadó országok támogatására – jelentette be Dubravka Suica demokráciáért és demográfiáért felelős uniós biztos szerdán Varsóban.
Az EB alelnöke Marlena Malaggal, a szociális és családpolitikáért felelős lengyel miniszterrel tárgyalt. A közös sajtóértekezleten Suica azt mondta: a brüsszeli testület támogatni szeretné a menekülteket befogadó országokat. „Mindenekelőtt arról van szó, hogy ennek egész terhe ne nehezedjen kizárólag olyan országokra, mint Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Moldova” – mondta.
Az Európai Bizottság alelnöke: Kicsit elhamarkodottan mondta Orbán Viktor, hogy nem cselekszik Brüsszel
Nagy összegű támogatási javaslattal áll elő kedden az Európai Unió, a humanitárius célokra és a menekültek ellátására szánt összeg Ukrajna mellett a háború által leginkább érintett tagállamoknak, így Magyarországnak is jár majd. Margaritisz Szhinasz a hvg.hu-nak azt is elmondta: kötelező kvótáról akkor sem lehet szó, ha egyetlen tagállamba érkezik a menekülők többsége.
Felidézte, hogy az Európai Unió (EU) életbe léptette az ideiglenes védelemről szóló irányelvet, melynek értelmében a háború miatt otthonukat elhagyni kényszerült ukrán állampolgárok, illetve Ukrajnában élő más állampolgárok, valamint családtagjaik három évig az unió egész területén jogosultak lesznek védelemre.
Ebben a vonatkozásban bejelentette: létrehoznak egy, az uniós tagállamok közötti tehermegosztást elősegítő, úgynevezett szolidaritási platformot. „A tartózkodási helyről majd maguk a menekültek döntenek: rajtuk múlik, hova akarnak utazni, hol akarnak élni, a platform biztosítja a választás lehetőségét” – tette hozzá Suica. Közölte továbbá: az EU rugalmasságra törekszik az ukrajnai segítségnyújtás finanszírozásában. Kilátásba helyezte: a jelenleg e célból rendelkezésre bocsátott források mellett újabbakat is elkülönítenek, és a támogatást folytatni fogják.
Az USA visszautasíthatja a lengyel MiG-ajánlatot, romlik a helyzet Csernobilban - percről percre az orosz-ukrán háborúról
Nem járható út az, hogy olyan vadászrepülőket küldjön az USA Ukrajna fölé, amelyeket a lengyel kormány átad nekik - mondta a Pentagon szóvivője. Hajnalban újra lőni kezdték Kijevet az oroszok, eközben a nyugati cégek sorra jelentik be, hogy elhagyják Oroszországot, az amerikaiak pedig azon dolgoznak, hogy nagyobb bajok nélkül ússzák meg az orosz energiaimport leállítását.
Múlt heti bejelentés szerint az EU egyelőre 500 millió eurót szán a humanitárius segélyek fedezésére. Varsó az utóbbi napokban ennek a keretnek a növelését sürgette, azzal érvelve, hogy a menekültek befogadása csupán Lengyelországban akár 2 milliárd euróba kerülhet.
