Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Importtilalmat javasol az orosz aranyra az Európai Bizottság. A testület kezdeményezte a kettős felhasználású technológiára vonatkozó exportellenőrzés megerősítését és az uniós eszközbefagyasztásra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség szigorítását is. A bizottság sajtóközleménye szerint az új csomag azt is megerősíti, hogy az uniós szankciók semmilyen módon ne irányuljanak a harmadik országok és Oroszország közötti mezőgazdasági termékek kereskedelmére, illetve tisztázza egyes pénzügyi és gazdasági szankciók pontos hatályát.
A csomag számos rendelkezést pontosít, hogy erősítse a szereplők jogbiztonságát és a tagállamok általi végrehajtást, továbbá összehangolja az uniós szankciókat szövetségesei és partnerei szankcióival.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az orosz offenzíva töretlenül folytatódik Ukrajna ellen, ezért van szükség a szankciók hatékonyabb, szigorúbb végrehajtására. Hozzátette, hogy a bizottság a szankciók meghosszabbítását javasolja 2023 januárjáig történő meghosszabbítását javasolja. Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője úgy véli, „az EU-szankciói kemények és kemény hatást gyakorolnak”. Bejelentette, hogy a testület további, a Kremlhez közel álló személyeket javasol felvenni az uniós szankciós listára.
A bizottság javaslatát a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.
Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat itt találja.
