0,4 százalékkal eshetett vissza 2023-ban a magyar gazdaság – legalábbis erre utal a kormány legújabb makrogazdasági prognózisa, amelyet gyakorlatilag az utolsó pillanatban, december 30-án este közölt a Pénzügyminisztérium. A középtávú (most 2023-2027-es évre vonatkozó) prognózist az év végéig kell közölnie a tárcának, az pedig - mint a Portfolio megjegyezte – egyáltalán nem ritka, hogy ezt az év legvégén teszi meg.

Most mindenesetre jó oka van arra, hogy a lehető legkevesebb figyelmet kapja a prognózis, mivel meglehetősen negatív képet fest a magyar gazdaságról és a kormány gazdaságpolitikájáról is.

A majdnem félszázalékos GDP-csökkenésen túl

• 5,9 százalékos lett az államháztartási hiány. Ez majdnem kétszerese ez eredeti, 3,9 százalékos előirányzatnak, de még a PM utolsó 5,2 százalékos prognózisánál is jóval magasabb.
• 17,6 százalékos lett az év egészében az infláció. Ez jó eséllyel különösebben senkit nem lep meg, ahogy az sem, hogy a bruttó bértömeg 14,5 százalékkal nőtt. Vagyis
• 3,3 százalékkal esett vissza az egy keresőre jutó nettó reálbér. Ennek fényében az sem meglepő, hogy
• 2 százalékkal csökkent a háztartások fogyasztása.
• 0,4 százalékkal nőtt az export, és 4,8 százalékkal esett vissza az import – ez a belső fogyasztás visszaesésén túl az energiaárak csökkenésével és a forint erősödésével is magyarázható.

A hiány elszállása több tényezővel magyarázható, ezek közül a legfontosabb az adóbevételek csökkenése. A Portfolio összesítése szerint

• a vártnál 320 milliárd forinttal kevesebb adót fizettek be a társaságok;
• 1137 milliárd forinttal maradtak el a fogyasztáshoz kapcsolt adókból (elsősorban áfa) származó bevétel a tervezettől, és a magas infláció ellenére nominálisan is mindössze 300 milliárddal haladják meg a tavalyi adatot (8718 után 9050 milliárd). Nemrég úgy számoltunk, hogy január-októberben 1100 milliárd volt az elmaradás, ennek a további növekedése azt jelzi, hogy a karácsonyi vásárlószezon sem lehetett valami fényes. Ez igen elkeserítő a kormány számára, hiszen az adórendszert a fogyasztási adók irányába terelte át.
• A lakosság is 120 milliárd forintal kevesebbet fizetett be a vártnál.
• És az EU-tól is 400 milliárd forinttal kevesebb jött be.

Összességében ezermilliárd forintos az elmaradás a költségvetés bevételi oldalán, igaz, a kiadásokat is visszafogta az állam. Azt tudjuk, hogy gyakorlatilag beruházási stop lépett életbe, de ezermilliárd forinttal csökkentette az állam az uniós források kifizetésére szánt költéseit. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kevesebb pályázatot hirdetett meg, ami annak fényében megint csak nem túl meglepő, hogy az EU december közepéig szinte a teljes Magyarországnak szánt pénzkeretet blokkolta.

A végső mérleg ezen a téren egyébként nem is olyan rossz: a tavalyi 1385 milliárd forinthoz képest idén 1883 milliárd érkezhet az unióból (ebben olyan, nem zárolt források is vannak, mint a gazdák közvetlen kifizetései). Jövőre ez az összeg csaknem 2500 milliárdra nőhet.

Ez is magyarázhatja, hogy a jövőt illetően sokkal optimistább a kormány. Jövőre 3,6 százalékos növekedéssel számol, ami a prognózis következő éveire a 4,3-4,5-ös sávba nő. A reálbérnél 4,7 százalékos növekedést vár a következő évekre – úgy, hogy jövőre még átlagosan 5,2 százalékos lehet az infláció, és 2025-re csökken csak le a 3 százalékos szint közelébe. A fogyasztás növekedésével kapcsolatos várakozásokat jól jelzi, hogy a kormány 11 ezer milliárd forintot vár a fogyasztási jellegű adókból, ez kétezer milliárddal többi az idei tényadatnál.

Ami a deficitet illeti, a kincstári optimizmust tükrözi a dokumentum: jövőre 2,9 százalékos államháztartási hiányt vár a PM – nem is nagyon tehet mást, mivel az uniós elvárás az, hogy 3 százalék alatt legyen ez a mutató.