Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az ipar 5,4 százalékos visszaesésénél is jóval nagyobb mértékben, 11,3 százalékkal csökkent az élelmiszeripar teljesítménye tavaly, ezen belül a húsipar még tragikusabb eredményt produkált: a húsfeldolgozás és –tartósítás 15,7 százalékkal, a húskészítmények gyártása ágazat pedig 14,4 százalékkal zuhant be – sorolta a Magyar Húsiparosok Szövetségének sajtótájékoztatóján Éder Tamás, a szövetség társadalmi elnöke. A szakember kiemelte: arra még nem volt példa, hogy mindkét kategória ilyen mértékben esett volna vissza. Arra is rámutatott: a húsipar visszaesése nemcsak az ipari átlagot haladta meg, de a kiskereskedelmi forgalom visszaesését is, ami azt mutatja, hogy az elmúlt évben nőtt az importtermékek aránya a boltokban.
Mindez nem újdonság: már az élelmiszer-árstop bevezetésének kezdetén azt jósolták, hogy a kereskedelmi láncok annak érdekében, hogy minél kisebb veszteséggel tudják forgalmazni a hatósági áras sertéscombot, olcsóbb külföldi forrásból igyekeznek majd beszerezni azt. Ez pedig még az ársapka kivezetése után is folytatódott, amikor éppen a darált húsnál igyekeztek egymás alá ígérni a kiskereskedelem szereplői.
Éder Tamás számokkal is szolgált a sertéscombról: 2022-ben 46 százalékkal nőtt az import az egy évvel korábbihoz képest, 2023 júliusáig (vagyis az ársapka kivezetéséig) pedig még további 20 százalékos volt a növekedés.
Mindeközben a magyarok számára is fontos nemzetközi piacokon megállíthatatlanul nőtt az élősertés ára: 2023 közepére a történelmi csúcsot jelentő 2,5 eurós szintre nőtt a német jegyzésben, ami azt jelenti, hogy kicsit több mint egy év alatt duplájára nőtt az alapanyag ára. Ekkora növekedést a fogyasztói áraknál nem lehetett tapasztalni a hústermékeknél, legyen szó nyers húsról vagy feldolgozott termékekről: 2021 és 2022 decembere között nagyjából 40-50 százalékos volt a drágulás a piaci áras termékeknél, 2022 és 2023 vége között pedig nagyjából stagnálást lehetett látni.
Ha innen nézzük, az infláció alatta maradt a feldolgozók számára profitábilis szintnek, amit sok tényező befolyásolt. Ott volt a már említett importnyomás és a hazai kereslet csökkenése is – mindez pedig más, kedvezőtlen folyamatokat is elindított.
Éder Tamás ezek közül is azt emelte ki, hogy visszafordult az a kedvező folyamat, hogy az emberek egyre inkább a minőségi termékeket választották. A nagy mértékű drágulás miatt újra előtérbe kerültek az olcsóbb beszerzési források és az olcsóbb, alacsonyabb minőségű (akár helyettesítő) termékek.
“Amikor már a frissfölt is akciózni kell, az jelzi, hogy mindenki próbál lejjebb menni” – hozott egy példát a szakember. Szerinte ebben az Árfigyelő is ludas, hiszen ott minden kereskedő a legolcsóbb termékét mutatja, ami iránymutató lesz – az azonban nem látszik, hogy az miből készült. Így végső soron az Árfigyelő is a minőség romlásához vezethet, hiszen a fogyasztó csak az árat nézi, a kiskereskedő is az árat nézi – tette hozzá.
A Hússzövetség társadalmi elnöke több más kormányzati lépést is említett az ágazat versenyképességét negatívan befolyásoló tényezők között: ilyen az EPR rendszer, amely 3-5-szörös árnövekedést hozott a csomagolásoknál, az ársapkán és az Árfigyelőn túl a kiskereskedelmi különadót vagy a kötelező akciózást, amely szintjén a kereskedőket hozza szorult helyzetbe. Beszélt ugyanakkor a feszített munkaerőpiacról (ha az ipari beruházások elszippantják a lehetséges munkaerőt, akkor csak magasabb bérekkel tudják megtartani a dolgozókat), az élősertés vagy az energia ára, a nemzetközi összehasonlításban magas kamatok vagy a forintárfolyam miatti bizonytalanságokról mint a húsipart érintő kihívásokról. Ezek összességében hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az ágazat cégeinél Magyarországon súlyos jövedelmezőségi problémák alakulhatnak ki – pont akkor, amikor végre kiírják az új támogatási programokat, amelyeknek a segítségével lehetne fejleszteni, sok cégnek azonban itt is gondot jelenthet például a szükséges önrész előteremtése.
És ha már a hússzövetség tájékoztatóját húsvét elé szervezi, Éder beszélt a sonkapiac kilátásairól. Árakról nem beszélt, mindössze annyit mondott, a vásárlóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a 2500 forintos gyorsérlelt, főtt sonka és a 3500 forint feletti hagyományos érlelésű sonka nem ugyanaz. Kérdésünkre, hogy a két termék aránya hogyan alakulhat az idén, annyit válaszolt, az előző 7-8 év trendjét megtörve az idén stabilizálódhat vagy akár csökkenhet a drágább, minőségi termékek forgalma. Hozzátette: már a szilveszteri virsliforgalomnál is látszott, hogy a gyengébb minőségű termékek nagyobb szeletet hasítottak ki a piaci szereplők jelzése alapján, ez alátámaszthatja azt, hogy a húsvét is ilyen lesz.
Bolti körképünk alapján egyébként a gyorsérlelt sonkák ára (nem akciósan) nagyjából 2400 forinttól indul a hazai kereskedelmi láncoknál, egy jó minőségű hagyományos sonkáért (szintén nem akciósan) azonban már 4000-6000 forint közötti árat kell fizetni kilónként, hasonlóan a 2023-as évhez.
Arról, hogy a sonka árát mi befolyásolja, tavaly írtunk:
