EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A kormány ezentúl nem akar beleszólni abba, hogy ki vezetheti az államkincstárat, helyette Nagy Márton belátásra bízza a döntést.
Eddig ugyanis volt egy kormányrendelet, amely azt mondta: a Magyar Államkincstár elnökévé „szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, legalább ötéves közigazgatási vagy pénzügyi gyakorlattal és legalább ötéves vezetői tapasztalattal rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki”. Az elnökhelyetteseknél három év gyakorlat és tapasztalat is elég, a többi követelmény azonos.
Egy csütörtök este megjelent rendelet azonban pénteki hatállyal törli ezt, és a következő szöveggel pótolja: az elnök és helyettesei „kinevezésének szakmai és képesítési feltételeit a miniszter határozza meg”.
Kivételesen még indoklás is olvasható a jogszabály bevezetésében: a változtatás „a kinevezések feltételrendszerének meghatározását a gyakorlati elvárásokhoz jobban igazodó módon az államháztartásért felelős miniszter hatáskörébe utalja”. Ez Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert jelenti, hiszen ő vette át a megszűnt pénzügyminiszteri hatásköröket is.
A Magyar Államkincsárat jelenleg Bugár Csaba elnök vezeti, és öt helyettese van: Tavaszi Zsolt az államháztartási és pénzforgalmi szolgáltatásokért, Budainé Kovács Zsuzsanna az informatikáért, Zsolnai Gabriella a hálózatirányításért, Detre Miklós a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokért, Labancz Attila pedig a lakossági szolgáltatásokért felelős.
A honlap szerint valamennyien megfelelnek az eddigi, most törölt követelményeknek. De Nagy Márton miniszter bármelyiküket lecserélheti, és akkor már ő szabhatja meg, hogy az új kinevezettek milyen feltételeket teljesítsenek.
