Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A bökkenő az, hogy Kanada nem európai ország.
Miközben Donald Trump amerikai elnök büntetővámokkal és harcias közösségimédia-bejegyzésekkel bombázza északi szomszédját, a kanadaiak azon tűnődnek, hogy vajon nem kellene-e új, megbízhatóbb szövetséges felé fordulniuk – írja a Politico.
Egy nemrég végzett közvélemény-kutatás szerint a kanadaiak 44 százaléka támogatná az uniós tagság gondolatát, míg csupán 34 százalékuk utasította el az ötletet.
Paula Pinho, az Európai Bizottság vezető szóvivője elmondta: Brüsszelt „megtisztelik egy ilyen felmérés eredményei”, de az uniós szerződések értelmében csak európai országok jogosultak a tagságra.
A kanadaiaknak az sem adhat okot a bizakodásra, hogy amikor Marokkó 1987-ben uniós tagságért folyamodott, az észak-afrikai ország kérelmét is azzal az indokkal utasították el Brüsszelben, hogy nem európai államról van szó.
Jelenleg az EU tagjelöltjei közé tartoznak a nyugat-balkáni országok, valamint Ukrajna és Moldova, amelyek – ha lassan is, de – haladnak az EU felé vezető úton. A jelöltek között van Törökország és Grúzia is, de esetükben a tárgyalások a demokrácia leépülése és a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt elakadtak.
Kanada és az Egyesült Államok viszonya csúnyán megromlott Donald Trump második elnöksége alatt. Az amerikai elnök és környezete rendszeresen beszél arról, hogy szeretnék Kanadát hozzácsatolni az USA-hoz, és folyamatos a vámháborús fenyegetés is, így soha nem látott szinten lett népszerűtlen a kanadaiak között a déli szomszéd. Az ország április elején az amerikaival egyenértékű, 25 százalékos vámot vezetett be az Egyesült Államokból importált járművekre, válaszul a Trump által bejelentett vámokra.
A nyitókép forrása: Martin Bertrand / Hans Lucas via AFP
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
A politikai elemző szerint a jövő évi választás a miniszterelnökről fog szólni.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.