Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az élelmiszer-árrésstopnak május 31-én vége, a kormány azonban több nyilvános fórumon is kilátásba helyezte annak meghosszabbítását. Sőt: a kormány éppenséggel kiterjesztette az árrésstopot a drogériákra. Sőt: a gazdasági minisztérium rendelettervezete alapján a drogériai termékek az árfigyelő rendszerbe is bekerülnének. Vagyis bár a jogszabályi határidő a kivezetésre jelen állás szerint adott, a kormány magatartása egyértelműen a meghosszabbításra utal. A kormány ráadásul a korábbi árszabályozási intézkedések esetében rendszeresen az utolsó pillanatokban rendelkezett a meghosszabbításokról, bevezetésekről, kivezetésekről – jellemzően az érintettekkel folytatott egyeztetés nélkül.
„Ez a bizonytalanság már önmagában is
elegendő ahhoz, hogy zavarokat okozzon a fogyasztók, a kiskereskedelem szereplői és a beszállítók körében.
Tekintettel arra, hogy az árrésstop már az eddigi rövid élete alatt is erőteljesen torzította a piaci viszonyokat, már most ügyelni kell arra, hogy kivezetése a kormány, a beszállítók, a kiskereskedelem és a vásárlók szempontjából is zökkenőmentes legyen” – mondja Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Árrésstopos burgonya
Veres Viktor
A kereskedelmi láncok a saját költségvetésük terhére elkerülték az átárazást, így az árrésstop be tudta tölteni a neki szánt szerepét, azonban a láncoknak ez a hozzájárulása a magyar családok terheinek csökkentéséhez május 31-e után már nem fenntartható, hiszen a beszállító partnerektől folyamatosan érkeznek az áremelési igények – írja közleményében az OKSZ.
A javaslatok a versenyjogi szabályozás maximális figyelembevételével készülnek el, és az alábbi szempontokat veszik figyelembe:
- Az OKSZ tagjai mindennap érzékelik, hogy az árrésstop elbizonytalanítja a vevőket. Ez a lakossági fogyasztás visszafogásával jár, ami leállíthatja a GDP utolsó, még érdemi hajtóerőt kifejtő motorját.
- Az árrésstop csak átmenetileg támogatja az infláció csökkenését, egyebekben elfedi a rendszer feszültségeit, amik az idő előrehaladtával egyre növekvő erővel törnek a felszínre.
- A termékpályák torzulnak, aminek importnövelő hatása van. Ez mérsékelheti az élelmiszeripar kibocsátását, a nettó exportot, és ezen keresztül a GDP csökkenésével jár. Ezek a torzulások csak lassan állíthatók helyre.
- A nagy láncok csökkenő árai miatt az élelmiszer-kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb szereplők a forgalmuk csökkenésével szembesülnek, jelentős részük készül üzletet/üzleteket bezárni, ami tovább növeli az ellátásbiztonsági problémákat. Magyarországon csak tavaly 1279 élelmiszer jellegű kiskereskedés szűnt meg, több mint 400 településen semmilyen bolt nincs, további több száz településen egyetlen kisbolt működik, olyan korlátozott árukészlettel, amely nem alkalmas egy nagybevásárlás lebonyolítására.
- Az árrésstop alatt a kiskereskedelem nem tudja betölteni közvetítő szerepét a beszállítók és a vásárlók között, emellett kényszerűségből visszafogja a fejlesztéseket. Ezeket a hatásokat már ma is érzékelhetik, főleg a kispénzű vásárlók, az árrésstop fenntartásával azonban ezek a káros következmények felerősödnek.
Az OKSZ mindezeket a megfontolásokat figyelembe véve juttatja el az árrésstop május 31-i kivezetésével kapcsolatos veszteségminimalizáló javaslatokat a kormánynak. „A továbbiakban abban bízunk, hogy a magyar gazdaság problémáinak megoldását célzó intézkedéseket kiterjedt egyeztetések előzik majd meg. Ezekbe az egyeztetésekbe célszerű bevonni az értékláncban érintett összes szereplőt, legyenek azok termelők, beszállítók, fuvarozók, közüzemek vagy önkormányzatok” – mondja az OKSZ főtitkára.
Frissítés: A gazdasági minisztérium közleményben reagált az OKSZ kezdeményezésére, illetve állításaira. A szaktárca szerint „az Országos Kereskedelmi Szövetség azt a hamis állítást tette, miszerint az árréscsökkentés elbizonytalanítja a vevőket, fékezi a fogyasztást és a GDP növekedését. Ennek azonban pont az ellenkezője igaz. A kormány által bevezetett árréscsökkentés csökkenti az árakat, így növeli a forgalmat, és végső soron a gazdasági növekedés fokozásához is hozzájárul”.
