Az éves hiánycél 70 százalékát is elértük, április végéig 2930 milliárd forint az államháztartás központi alrendszerének hiánya – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ekkora hiány még soha nem volt négy hónap után. Amikor két hete kijött az előzetes szám, az NGM mindenkit igyekezett megnyugtatni, hogy nincs gond. Valójában a helyzet nem jó, de tényleg nem összeomlás közeli.

A bevételi oldal a terveknek megfelelően alakul, az év egyharmada után pontosan az egész évre tervezett bevételek 33,3 százaléka folyt be az államkasszába. Az áfabevételek is a terv szerint érkeznek, sőt, minimálisan, 23 milliárd forinttal még az időarányos terv fölött is állnak, vagyis amikor Nagy Márton arról beszél, hogy a lakossági fogyasztással már nincsen gond, akkor ez a szám őt igazolja. A bevételi oldalon azért az látszik, hogy EU-pénzből sokkal kevesebb érkezik, mint amennyit terveztek, az egész éves előirányzatnak csak a 6,7 százaléka. Ez 150 milliárd forint, aminek a hiányát nyilván megérzi az államkassza, de önmagában ez még nem lenne tragédia.

A nagyon nagy hiány a kiadási oldal elszállása miatt jött össze. Leginkább azért, mert a kamatkiadások eddig 650 milliárd forinttal vannak afölött, ahol lenniük kellene, ha a 12 hónapra egyenlően elosztva kellene ezeket kifizetni. A kormány szerencséje az, hogy nem így kell: a nagy infláció idején megvett, most lejáró állampapírok után január és május között kell az államnak nagyon sok kamatot kifizetnie, vagyis előre lehet látni, hogy az év második felében ez már nem fogja ennyire megterhelni az államkasszát.

Ennél rosszabb hír a költségvetés stabilitása szempontjából az, hogy a költségvetési szervek kiadásai majdnem 600 milliárd forinttal az időarányos terv fölött tartanak. Márpedig ezen a soron nem látni semmi okot arra, hogy később majd visszafogják a túlköltekezést.