A német gazdaság gyengélkedik, de a számszerű GDP-t fújja a szokatlanul magas infláció, a japán jen pedig gyengült a dollárhoz képest, és az összehasonlítás dollárban történik.
A jegybank 0,75 százalékponttal csökkenti az alapkamatot, a ráta új mértéke 12,25 százalék.
A legnagyobb gondnak a megrendelések visszaesését és a veszteséges működését tartják. Nyáron a kkv-k több állami támogatású kölcsönt vettek fel, mint piacit, miközben egyre nő a körbetartozások kialakulásának kockázata. Viszont a bankok által vállalt 12 százalékos kamatplafon fél évvel hozhatja előre a kamatcsökkentést.
Automatikus belépésű, de önként elhagyható nyugdíj-tőkeprogram elindítását javasolja a Pénztárszövetség és a biztosítószövetség a kormánynak.
Eddig is voltak bajok a globális energiapiacon, az izraeli válság csak ront a helyzeten.
A 2022-es költségvetési folyamatokat bemutató zárszámadás szerint a kormány 2021-ben úgy látta, jobban alakulnak a folyamatok a vártnál, ebből futotta a választások elé időzített osztogatásra. Vagyis nem futotta, már 2021 decemberében megszorításokat vezettek be, aztán jött az ukrajnai háború, végül a rengeteg különadóval együtt is 4,7 ezer milliárd forintos hiány. A sportkiadások viszont nem szálltak el.
A „kritikus nyersanyagokra” nem vonatkoznak szankciók, uniós szereplők a legnagyobb értékben nikkelt, alumíniumot és rezet vásároltak Oroszországból Ukrajna megtámadása óta. Az üzleteken orosz állami cégek és Putyin-oligarchák kaszálnak.
Az elmúlt két évtizedben 2008 volt a legrosszabb év.
15,2 százalékkal nőtt az átlagkereset, ez már csak egy százalékponttal maradt el az inflációtól.
Kevés a résztvevő, a költségek viszont emelkedtek.
Piaci várakozások szerint 11 százalék környékén szóródhat az alapkamat év végi szintje.
Októberben a fogyasztói várakozások érezhetően javultak, míg az üzleti kilátások valamelyest romlottak a GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint.
Két év alatt 20 százalékot ugrott a számuk.
Az EU friss adóügyi jelentése szerint ha csak 2 százalékos minimumadót vetnének ki rájuk, már évi 250 milliárd dollárt lehetne beszedni a legvagyonosabbaktól.
A háború kezdetekor megígérte az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, hogy 2023 végéig legalább 3 milliárd euróval fogja támogatni Ukrajnát, most elérték a támogatások a 3 milliárdos határt.
Az lenne a logikus, hogy ha minden drágább, akkor sokkal több adót is fizetünk be a vásárlásaink után, mégis alig nő idén az állam áfabevétele 2022-höz képest.
A tavalyi költségvetés módosítását és a zárszámadás elfogadását négy fideszes és két független képviselő akadályozza.
Az intézkedés a magyar és a szerb kormányt is feldühítette.
Új helyzet állt elő azzal, hogy Bulgária különadót vetett ki a Török Áramlaton keresztül érkező orosz földgázra.
