Colin Powell amerikai külügyminiszter kedden Szudánba utazik - több mint két évtized óta a legmagasabb rangú amerikai tisztségviselőként -, nyomást gyakorlandó az arab martalócokat támogató kartúmi kormányra, hogy tegye lehetővé a segélyszervezetek munkáját és szüntesse be a milíciák támogatását.



A korábban a Szudánnal kapcsolatos határozatlansága miatt kemény bírálattal illetett Kofi Annan ENSZ-főtitkár szerdán utazik az afrikai országba. Powell a világszervezet szankcióival fogja megfenyegetni a szudáni vezetést és kilátásba helyezi a kormánytagok háborús bűnösként való perbefogását. Az ENSZ akkor léphetne fel legálisan az erőszak ellen, ha bebizonyosodik, hogy valóban a darfúri fegyveres milíciák a felelősek a népirtásért.



Andrew Natsios, az amerikai kormányzat nemzetközi segélyügynökségének, az USAID-nak a vezetője megállapította, hogy egymillióról akár 300 ezerre is csökkenthető lehetne a várható halálesetek száma egy sürgős beavatkozás hatására. A legveszélyeztetettebbek az alultáplált gyermekek, közülük sokan már a legjobb szándék mellett is menthetetlenek.



A darfúri konfliktus 2 millió embert érint, eddig 1,2 millióan kényszerültek a Darfúrban és Csád szudáni határán létesített menekülttáborokba. A lakosságot járványok tizedelik, nem ritka a gyermekbénulás, az esős évszakkal pedig rendszeresen felüti a fejét a moszkitók által terjesztett malária.



A kormány támogatását élvező dzsandzsavíd milícia falvak tucatjait tette a földdel egyenlővé és lerombolta három fekete-afrikai törzs vízellátórendszerét. Eközben a szomszédos arab falvak érintetlenek maradtak, jóllehet a lóhátról végrehajtott rajtaütések az arab falvaktól csak néhány száz méternyire történtek.



A nemzetközi segélyszervezetek az idővel versengve igyekeznek még az esős évszak beállta előtt szétosztani a rászorulóknak szánt élelmet és gyógyszert a világ legsúlyosabb humanitárius katasztrófája által sújtott területen. Az ENSZ múlt évben több mint 100 millió dollárral segítette a tartományt és körülbelül 170 millió dollárt szán még hasonló célra 2005 végéig. (MTI)