Tetszett a cikk?

Egy helyi ingatlanforgalmazónak köszönhető, hogy adódott megfelelő helyszín Kecskeméten a Daimler autógyárának, amely a földtulajdonosoktól a tanárokig és a beszállítókig máris sokak fantáziáját megmozgatta.

HVG
A "legjobb befektetés" nevet adta, ha kissé csikoró angolsággal is, kecskeméti cégének Kövesdi Ferenc. A Best Invest Project Hungaria Kft. ügyvezetője valóban kiszimatolta a kitűnő üzleti lehetőséget, amikor néhány évvel ezelőtt elkezdett opciós szerződéseket kötni a Kecskeméttől délre fekvő szántóföldekre. A mérnök-közgazdász úgy kalkulált, előbb-utóbb a környéken is meg kell jelennie egy nagybefektetőnek, márpedig Kecskemétnek nincs olyan egybefüggő területe, amelyet erre a célra felajánlhatna. Ezért Kövesdi elkezdett házalni azoknál a kárpótoltaknál, akiknek a néhány hektáros parcellája együttesen már kiadta a megfelelő birtokméretet, és megegyezett velük: ha a kialkudott árért sikerül vevőt találnia a földre, készek eladni azt.

Lázasan keresett vevőjelöltet is, többnyire az önkormányzat háza táján, ám a helyhatóság sokallta a százmilliós árat a területért, és abba sem ment bele, hogy átminősítsék a Kecskemét környékén legzsírosabbnak számító földeket ipari fejlesztési övezetté. Pedig Kövesdi 2006 júniusában személyesen lobbizott a városrendezési és városüzemeltetési bizottságnál a területrendezési terv (trt) módosításáért, és még támogatást is kapott az egyik helyi ellenzéki képviselőtől. A telephelyet kereső Nokia-gyár Komáromhoz pártolása után a szocialista Marczi Albert úgy látta, "azt a luxust nem engedheti meg a város, hogy nem teremti meg azokat a feltételeket, amelyekből munkahelyek adódnának". A közgyűlés azonban végül is a trt tervezőjének, Havas Máriának adott igazat, aki az építési törvényre hivatkozva azt mondta, amíg vannak felhasználatlan területek hasonló funkcióra, nem lehet újat kijelölni. "Ha most egyetlen tollvonással azt mondjuk erre a területre, hogy legyen gazdasági terület, akkor önök nem fogják tudni megakadályozni, hogy holnapután három darab 3 ezer négyzetméteres vállalkozás ott bármit is kezdjen" - érvelt a jegyzőkönyv szerint a szakember.

Százezer négyzetméteres vállalkozásnak viszont már nem tudott ellenállni a képviselő-testület. Márpedig a Daimler AG olyan telephelyet keresett magának Kelet-Európában, amelyen csupán az üzemcsarnokok 10 hektárt foglalnak el. Gyurcsány Ferenc kormányfő februárban jelezte a németországi Baden-Württemberg tartomány Budapesten tárgyaló miniszterelnökének, Günther Oettingernek, hogy Magyarország is szívesen fogadná az új, kis fogyasztású, kisméretű, ámde nagy tudású, kompakt egyterű Mercedesekre specializálódó gyárat - és persze az azzal együtt érkező 200 milliárd forintnyi tőkét. A Daimler akkor már két hónapja tárgyalt a kiszemelt lengyelországi és romániai helyszínek képviselőivel. Így amikor Miskolc és Zalaegerszeg mellett Kecskemét is felmerült, kezdett beérni a kisgazda színekben képviselőjelöltként többször is kudarcot vallott Kövesdi Ferenc vállalkozása. Áprilisban és májusban tucatjával nyújtotta be az opciós szerződéseket a területre a kecskeméti földhivatalban, de a HVG ezzel kapcsolatos érdeklődését nemzeti érdekekre hivatkozva elhárította. A földvásárlás részleteiről Zombor Gábor polgármester is csak annyit árult el, hogy a kontraktus minden érintettje együttműködő, és az összességében várhatóan 200 és 450 hektár közötti terület egy részére már az önkormányzat birtokában vannak az opciós szerződések. A végső ár azonban még alku tárgya, tette hozzá a polgármester.

Iskolai beszállítók (Oldaltörés)

Mercedes-veterán. Az újdonság ereje
© daimlerchrysler
Az önkormányzat fizetnivalója várhatóan jelentősen meghaladja majd a korábban kalkulált és elutasított 100-200 millió forintos összeget, miután hírek szerint az opciós szerződések a termőföld reális értékének, vagyis a hektáronkénti 500-600 ezer forintnak a többszörösével számolnak. Az eddigi tulajdonosok ugyanakkor akár meg is támadhatják a szerződéseket, mondván, az opciós vevő már tudatában volt a Mercedes beruházásának, vagyis megtévesztette őket a föld értékét illetően. A HVG úgy tudja, az önkormányzat a márciusban elhatározott 7 milliárd forintos kötvénykibocsátásból fedezi a földek megszerzését, az övezeti átsorolás után pedig - feltéve, hogy a szakemberek ezúttal nem gördítenek akadályt a mezőgazdasági hasznosításból való kivonás elé - értékesíti a területet a német befektetőnek, egyelőre nem tudni, haszonnal vagy veszteséggel.

Az ingatlanpiac mindenesetre máris felbolydult Kecskeméten. "Aki eddig el akarta adni a házát, az most vár, mégpedig a német mérnökökre" - jellemzi a városi hangulatot a kecskeméti Dutinvest 2000 Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Kft. tulajdonosa, Kuthy Zoltán. "A beszállítójelöltek közül pedig egy nap alatt három is bejelentkezett, hogy földet szeretne vásárolni a Mercedes-gyár közelében" - tette hozzá. A szülők már azt latolgatják, hogyan lehetne csemetéjüket ősztől német tannyelvű iskolába járatni, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Gaál József pedig, aki fémalkatrészeket gyártó vállalkozásával, a félmilliárd forint éves árbevételű Szimikron Kft.-vel maga is partnere autógyártóknak, az Audinak, az Opelnek és a Fordnak, már ezen a héten megkezdi annak az akciótervnek a kidolgozását, amelynek része a potenciális beszállítók felkeresése.

Az üzletemberek optimizmusa ezúttal megrendíthetetlen, még akkor is, ha a hazai kis- és középvállalkozások az uniós forrásokon kívül más támogatásra a Mercedes-beruházással összefüggésben sem számíthatnak, amint azt a HVG kérdésére a gazdasági tárca államtitkára, Burány Sándor kifejtette. A Kecskemét 100 kilométeres körzetébe eső Pata József Gépipari Kft. tulajdonosa és a Kunplast-Karsai Műszaki Műanyagipari Zrt. értékesítési igazgatója, Dobi József egyaránt úgy fogalmazott, biztos benne, hogy megkeresik a Mercedestől. Mindkét cég már beszállítója a Suzukinak, és a tőkehiány miatt sem aggódnak. A Kunplast akár új gyártócsarnok felépítését is lehetségesnek tartja, Pata József pedig azt mondja, alkalmazottai reggel 6-tól este 6-ig dolgoznak, vagyis egy teljes műszak még kihasználatlan.

A vállalkozók egyetlen aggálya, vajon mennyire veri fel a Mercedes-gyár a fizetéseket. Kecskeméten az 5,4 százalékos munkanélküliség azt jelenti, gyakorlatilag nincs elég képzett munkaerő, a bérek pedig már így is elérik az országos átlagot, vagyis a havi nettó 120 ezer forintot. A Daimler mindenesetre biztosan nem akarja felfelé tornázni a fizetéseket, mert bár a németországi 33 eurós órabér elől Kelet-Európába menekült, azzal, hogy Magyarországot választotta, máris lemondott a megtakarítás egy részéről, a romániai 3,2 euróval és a lengyelországi 5,9 euróval szemben ugyanis Magyarországon tavaly 7 euró volt az átlagos órabér. A Daimler mindenesetre a saját megnyugtatására a döntés előtti napon még egyszer megkérdezte német tulajdonú magyarországi beszállítóit, köztük a hatvani Bosch-gyárat, tényleg annyi-e az itteni bér, mint amennyit a befektetői tárgyalásokat sikerre vivő ITD Hungary Zrt. közölt.

A kecskeméti oktatási intézmények ugyancsak nagy esélyt látnak a Daimler beruházásában, és biztosak benne, hogy a 2500 embert foglalkoztató Mercedes-gyár indulásáig, vagyis 2011-ig kiképezik a szükséges számú munkatársat. A nyelvoktatás iránt érdeklődő szülők is megnyugodhatnak: a bajai székhelyű Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjának szakközépiskolája ősztől fakultást nyit a kunsági megyeszékhelyen. A Kecskeméti Főiskola gépipari és automatizálási karának pedig kapóra jött a Daimler, hiszen éppen most nyitott az autóipar felé: jármű-diagnosztikai labort szerelt fel, és megkezdte a mechatronika oktatását. Danyi József rektor szerint kizárólag államilag támogatott képzésből amúgy sem tud megélni egy felsőoktatási intézmény Magyarországon. A főiskola eddig is kutatási-fejlesztési együttműködésből fedezte 4 milliárd forintos költségvetésének egyharmadát.

A kecskeméti Mercedes-gyár a beruházás értékén felül már az első évben is a legóvatosabb becslések szerint 500 milliárd forintos értékesítéssel járul hozzá a hazai össztermékhez, Bács-Kiskun megye évi 302 milliárd forintos exportját pedig várhatóan egyből megduplázza. Kérdés, mennyiben befolyásolta a német cég döntését a beruházáshoz beígért magyar állami támogatás mértéke. A magyar kormány részéről azt hangsúlyozták, hogy a versenytársakhoz hasonlóan az Európai Unió által engedélyezett legmagasabb összeget ajánlották meg, ami a dél-alföldi régióban a beruházási érték 50 százaléka. Miután pedig az autóipar 2007-től már nem számít úgynevezett érzékeny ágazatnak, 200 milliárd forintos beruházás esetén a maximális támogatás 100 milliárd forint lehet. A Financial Times 137 millió euróról (mintegy 34 milliárd forintról) tud, a Daimler székhelyén megjelenő Stuttgarter Zeitung ennél "sokkal többről". Bár a Daimler AG-nél az összeg nagyságát a végleges brüsszeli rábólintás előtt nem akarták megmondani, annyit elárultak: a szubvenció "jóval 200 millió euró", vagyis 50 milliárd forint alatt marad.

Az állami támogatás mértékének másodlagos szerepét egyébként a német sajtó is alátámasztotta a beruházási döntés tálalásával. Míg ugyanis az elmúlt években az utcai zavargások és a parádézó gárdisták fotói uralták a magyarországi tudósításokat, addig a német média most pozitív képet rajzol Magyarországról, kiemelve a kedvező infrastruktúrát, a reformokat, a magas minőségi igényeknek is megfelelő szakértelmet. Még a szokásos rosszalló megjegyzések is elmaradtak, hogy egy őshonos cég elviszi a munkát Németországból, nem törődik ottani dolgozóival, és csak a profitot hajhássza. Igaz, a Daimler odahaza is bebiztosította magát a támadások ellen: a magyarországi döntéssel egy időben bejelentette, majdnem annyit költenek a vállalat rastatti üzemére, egész pontosan 600 millió eurót, mint a magyarországira, és az ottani 6 ezer munkahely egyikét sem veszélyezteti a kecskeméti gyártás beindítása.

SZABÓ YVETTE, WEYER BÉLA / BERLIN

Nem lesz újévkor államfői beszéd, helyette karácsonykor szónokol Sulyok Tamás

Nem lesz újévkor államfői beszéd, helyette karácsonykor szónokol Sulyok Tamás

Megsérült egy Finnország és Észtország közötti tenger alatti kábel, nem zárják ki a szabotázs lehetőségét

Megsérült egy Finnország és Észtország közötti tenger alatti kábel, nem zárják ki a szabotázs lehetőségét

Nem a nyelvtudás öröklődik, csak a képesség, hogy a környezetünk nyelvét megtanuljuk – interjú Nádasdy Ádámmal

Nem a nyelvtudás öröklődik, csak a képesség, hogy a környezetünk nyelvét megtanuljuk – interjú Nádasdy Ádámmal

Háromhónapos csecsemő halt meg szén-monoxid-mérgezésben Budapesten

Háromhónapos csecsemő halt meg szén-monoxid-mérgezésben Budapesten