Gondoljunk vissza arra, amikor legutóbb támadt igazán kreatív ötletünk! Hol voltunk? Mit csináltunk? Az elmúlt évtizedben több ezer embernek tettem fel ezeket a kérdéseket, így tudom, hogy valószínűleg senki nem ezt a választ adja rá: „Egy brainstorming során.” Az évek alatt alig akadt néhány személy, aki azt felelte, hogy a legjobb ötletei egy ötletelésre szánt értekezlet során támadtak.

A brainstorming eredete

A brainstorming mint hivatalos technika 1938-ban indult útjára, amikor az óriás BBDO reklámügynökség Alex Osbornt nevezte ki alelnöknek, azzal a céllal, hogy megmentse a nagy gazdasági világválság alatt rengeteg ügyfelet veszített vállalatot. Osborn elhatározta, hogy a teljes csapatát összehívja, és együtt fognak ötletelni a reklámkampányokat illetően.

A brainstorming, azaz „ötletgyártás”, ahogy azt Osborn eredetileg hívta, a leggyakrabban alkalmazott ötletelési módszer lett – és viharos gyorsasággal terjedt el világszerte. Osborn és a BBDO ontotta magából a reklámkampányokat, amelyek az Egyesült Államok fegyverkezését ösztönözték a II. világháború alatt, valamint olyan befolyásos ügyfelek részére dolgoztak, mint a General Electric, a Chrysler, az American Tobacco és a DuPont.

Amint a módszer népszerű lett, Osborn átnevezte „brainstormingnak”, mivel maga a cselekvés az agy villámgyors működéséről szól – egyének csoportos közegben létrejövő hirtelen neurológiai kitöréséről.

Miért találta fel Osborn a brainstormingot?

Orborn a következő problémát figyelte meg: a szervezetszintű értekezleteken a kezdők ritkán szólaltak fel. Mindig a felső vezetés dominálta a megbeszélést. Osborn azáltal próbált változtatni ezen, hogy minden héten „csoportgondolkodásos” üléseket tartott, ahol mindenkinek ugyanannyi esély jutott a felszólalásra. A megbeszélések koordinátoraként ügyelt rá, hogy a kezdők véleményét is meghallgassák.

A brainstorming alaptémájának megannyi variációja létezik. Az IDEO egy híres kreatív vállalat, amely brainstorming-szolgáltatást kínál az ügyfelei részére. Íme, a szabályzata:

• 1. Törekedjünk a minőségre!
• 2. Buzdítsunk vad ötletekre!
• 3. Tartózkodjunk az ítélkezéstől!
• 4. Építkezzünk mások ötleteire!
• 5. Összpontosítsunk a témára!

Osborn ezeket a szabályokat vezette be 1938-ban. Manapság bankoktól a tanácsadó cégekig, techvállalatoktól a gyártócégekig, PR-ügynökségektől a médiavállalatokig, nonprofit és állami szervekig mindenhol a brainstorming dominál a kreatív gondolkodás terén.

Valóban annyira kreatív dolog a brainstorming?

Osborn eredeti problémáját kétségkívül megoldotta: hogyan bírjon mindenkit szóra. Ha kiválasztanánk egy problémát, és ezeket a szabályokat léptetnénk életbe bármilyen közösségi környezetben, minden bizonnyal sikerülne is másokat érdekes párbeszédre bírni. A brainstorming szórakoztató tevékenység tud lenni. De csakugyan nagyszerű ötleteket eredményez?

Valójában egyértelmű a bizonyíték – a brainstorming nem működik. 1987-ben készült egy meghatározó tanulmány a brainstormingról Michael Diehl és Wolfgang Stroebe vezetésével. A szociálpszichológusok olyanok ötleteit gyűjtötték be, akik hagyományos, négyfős brainstormingmegbeszélésen vettek részt. Majd négy, egyedül dolgozó személy ötleteit is bekérték, és az ötleteiket felírták egy listára.

Nagy ötlet

HVG Könyvek

A kutatók a két csoport eredményeit összehasonlítva megállapították, hogy az egymagukban ötletelők határozottan többre jutottak, mint a hagyományos csapatos felállásban részt vevők. Akik egyedül ötleteltek, kétszer annyi sajátos ötletet alkottak, mint a brainstormingcsapatban tevékenykedők.

A tudósok egyre inkább arra a következtetésre jutottak, hogy a csoportos brainstormingfolyamatba beépül a torzítás – és már azt is látják, hogy ez milyen erőteljes hatással van a kreativitásra. A torzításainkat a csoport visszajelzései határozzák meg. Ma már tudjuk, hogy a csoportdinamika képes háttérbe szorítani az egyéni kreativitást.

Az egyének különféle módokon cenzúrázzák önmagukat: elsiklanak részletek felett, lehorgonyoznak az elsőként vagy legutóbb felvetett ötlet mellett, a legkényelmesebb megoldást választják, és még sorolhatnánk. Ez a folyamat idővel vegyül a többiekével, és csoportgondolkodást szül, amely hátráltatja a kreativitást és az egyéni felelősségvállalást. Ez az oka annak, hogy a tudósok és a gyakorlati szakemberek egyaránt kiábrándultak az ötletgenerálás tudományos módszerének tekintett brainstormingtevékenységből.

A fenti cikk Sheena Iyengar Nagy ötlet című könyvének szerkesztett részlete. A kötetben az ismert döntéshozatali szakértő bemutatja Gondolkodj nagyban nevű módszerét, ami állítása szerint kreatívabb megközelítése az ötletelésnek a brainstormingnál. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.