Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy számomra ismeretlen kft. levelei rendszeresen az én postaládámban kötnek ki. Mi lehet ennek az oka, és mit tehetek ellene? (A lakás kizárólagos tulajdonomat képezi, és bérbe sem adtam soha.)

Köszönettel:

Tisztelt Kaposi Péter!

Először azt kell tisztáznia, hogy a posta valós címre kézbesíti-e a leveleket, vagy csak tévedésből kézbesíti más címre a valójában máshova bejelentett cég iratait. Ha Ön ilyesmit észlel, a postánál tehet panaszt, viszont a leveleket nem bonthatja föl. Ha a posta kivizsgálja a panaszt, és kiderül, hogy a cég az Ön címére van bejelentve, Ön a cégbírósághoz fordulhat kérelemmel. A cégbíróság ekkor törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez, ugyanis a cégek központi ügyintézési helye, a céghelye vagy a telephelye bejelentés-köteles a cégbíróságnál, a cég pedig csak ezekre a címekre kaphat levelet. Ha a cégbíróság megállapítja, hogy a cég ténylegesen nem tartózkodik a megadott telephelyen, és ott nem veszik át a leveleit, akkor a törvényességi felügyeleti eljárás keretében felhívhatja őket a módosításra, megbírságolhatja őket, és akár törölheti is a céget.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbi problémával fordulok Önhöz: társasházi lakásban lakok, és az erkélyemet életveszélyesnek nyilvánították. Az erkély a ház közös tulajdona, viszont a felújításra nem hajlandóak áldozni. Megtehetem-e, hogy saját költségemre megcsináltatom, és ezen összeg erejéig nem fizetek közös költségként?

Köszönettel:

Zsigmond Ágnes

Tisztelt Zsigmond Ágnes!

Ha egy ingatlan közös tulajdonban van, és az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatok merülnek föl, akkor ezeket bármely tulajdonostárs jogosult elvégezni. Az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles, viszont az ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell. Ha életveszélyt okozó helyzet áll fenn, akkor Ön az állagmegóvó és veszélyelhárító munkát mindenképpen elvégeztetheti, előtte azonban közgyűlés elé kell vinnie a kérdést. A közös képviselőnél tehát kezdeményeznie kell a kérdés napirendre tűzését, és a tulajdonostársaknak dönteniük kell róla. Amennyiben úgy döntenek, hogy nem végeztetik el a munkálatokat, Ön jogosult a megfelelő szakemberrel fölmérettetni a munkák költségeit, beszerezni az árajánlatot, majd minderről tájékoztatnia kell a tulajdonostársakat, el kell mondania nekik, milyen arányban terhelni majd őket a javítás költsége. Ezt követően elvégeztetheti a munkálatokat, viszont ki kell fizetnie azokat. Ezt a költséget az Önre eső rész kivételével a társasházzal szemben fennálló követelésként tudja érvényesíteni.

A javítás mindenképpen ajánlott elvégeztetni, mivel ha az erkély életveszélyes és leszakad, vagy a róla hulló darabok mások testi épségét veszélyeztetik, akkor a társasházat komoly kártérítési felelősség is terheli.

Ha a tulajdonostársak nem hajlandóak fizetni, és emiatt Ön megtagadja a közös költség fizetését, akkor hat hónap után közgyűlési döntés alapján a közösköltség-tartozást jelzálogként bejegyeztethetik az Ön tulajdoni hányadára. (Abban az esetben, ha hat hónapos közös költség felhalmozódik.) A közös képviselő kérelmére ekkor a földhivatal jelzálogként bejegyzi a közös költség összegét az Ön tulajdoni hányadára, amelyet legkésőbb az ingatlan elidegenítésekor Önnek meg kellene fizetnie.

A társasház Önnel szembeni tartozásának érvényesítése érdekében Önnek ettől függetlenül a tulajdonostársakat beperelve kell pert indítania. A két ügy, azaz az Ön követelése és közös költség jelzálogként történő bejegyzése nem kapcsolható össze, a földhivatal ugyanis nem vizsgálja, hogy Önnek miért van tartozása, csak azt, hogy a közgyűlés döntött a tartozás jelzálogként történő bejegyzéséről.

Amikor Ön a pert megindítja, a bíróság megállapítja, mennyivel tartozik Önnek a társasház, és ennek a pernek az eredményétől függően törlik majd a jelzálog bejegyzést. Ön tehát előbb utóbb megnyeri a pert, mindez csak idő kérdése.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kérdésem a következő: társasházunk lépcsőházában egyes lakók rendszeresen dohányoznak, és lakásunkba is bejön a füst. Van-e valamilyen jogszabály, amely ezt tiltja? Mit tehetek ebben a helyzetben?

Köszönettel:

Nagyné Pataki Éva

Tisztelt Nagyné Pataki Éva!

A nemdohányzók védelmére vonatkozó jogszabály ebben ez esetben nem alkalmazható, mivel a törvény csak közintézményekre vonatkozik, a társasház viszont egy magánemberek által tulajdonolt épület. A saját lakásában tehát mindenki azt csinál, amit akar, a lépcsőház viszont más kérdés. A lépcsőházban történő dohányzás tilalmát a beszűrődő füstre való tekintettel házirendben ki lehet kötni. Az erről rendelkező társasházi házirendet egyszerű többséggel lehet elfogadtatni. Ha ezt a házirendet valaki megsérti, bírósághoz lehet fordulni, és jogsértés megállapítását, esetleg kártérítést is lehet kérni.

Abban az esetben, ha bizonyító erőt nyer, hogy a komoly szaghatás vagy az egészségkárosító hatás rendszeres, birtokháborítás miatt birtokvédelmet is lehet kérni a jegyzőtől. Ha a helyzet ekkor sem változik, bíróságtól kell kérni a lakók lépcsőházban történő dohányzásának megtiltását. A követendő út persze első körben mégsem ez: meg kell próbálnia megállapodnia a lakókkal és a házirendben tiltani a dohányzást a lépcsőházban.

(Egyébként még a lakás közelében való vegyszertárolás is birtokháborításnak minősül, ha az a lakás használhatóságát befolyásolja vagy a lakásban lakó egészségét károsítja. Birtokvédelem abban az esetben is megilleti a felperest, ha a raktárban tárolt vegyszerek általában nem károsak az egészségre, de a lakó betegsége miatt ránézve hátrányos)