Az ingatlanpiac szereplői nem zárkóztak el az ingatlanadó bevezetésétől, ám mindenképpen szükségesnek tartják a konzultációt a szakma és a törvényalkotók között. A Portfolio.hu által rendezett ingatlanadó kerekasztalon felszólalt előadók szerint, a tervek szerint 2008-tól bevezetendő ingatlanadóval kapcsolatban a legfontosabb feladat az adó mértékének és alapjának meghatározása. A konferencia előadói közül többen kiemelték, hogy az ingatlanadózás alapvetően elfogadható és racionális lépés lenne, ám nem jelenthet elviselhetetlen tervet a lakosság és a beruházók számára.

Ki, mennyit fizet?

Hornok Krisztián, a DTZ magyarországi ügyvezetője kiemelte, hogy Magyarországon a saját tulajdonú lakásban élők magas aránya miatt a lakossági vagyon jelentős része ingatlanban van, így az ingatlanvagyon általában jól tükrözi az adófizetők vagyoni helyzetét. Ezért az egységes ingatlanadózás szerinte jó lépés a méltányosabb és egyenletesebb adóztatás felé. Hornok Krisztián úgy vélte, a kapacitások és a költségek miatt a teljes körű ingatlan-értékelése nem látszik reálisnak. Emiatt valószínűleg nehézségekbe ütközik majd a piaci értékek pontos meghatározása.

Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója azon a véleményen volt, hogy az ingatlanadónak bevételi szinten legalább részben ki kellene váltania a helyi iparűzési adót. A szakember szerint az egységes ingatlanadónak a jelenleg is létező helyi ingatlanadót is ki kellene váltania, mivel a különböző önkormányzatok esetében ezek szabályozása meglehetősen esetleges, és alapvetően nem költséghatékony a fenntartásuk sem. Ezt a véleményt a Magyar Ingatlanszövetség is osztja: nemrég közzé tett tanulmányukban leszögezték, hogy a jelenleg is meglévő építmény- és telekadó, valamint a kommunális adó megmaradása esetén az általános ingatlanadó bevezetése mellett nem sok szakmai érv hozható fel.

Czike Gábor, a CMS Cameron McKenna partnere is osztotta azt a véleményt, mely szerint az érték alapú ingatlanadó megfelelő mértékkel és megfelelő szabályozás mellett elfogadható. A szakember szerint a mai költségvetési helyzetben ez nem is kerülhető meg. A rendszerben való gondolkodás ugyanakkor fontos, ezért az iparűzési adót és az illetéket is át kell gondolni. Ha például a 12 százalékos illeték csökkentése nem történik meg, az hátráltathatja az egységes ingatlanadó bevezetését is. A szakember azt is hangsúlyozta, hogy bár az adó alanya előreláthatóan az ingatlantulajdonosi kör lesz, a mai modern bérleti szerződések alapján a tulajdonosok áthárítják majd az ingatlanadót a bérlőkre, de legalábbis kísérletet tesznek majd erre. Emiatt jogviták is lehetnek, és feszültség is keletkezhet a bérlők és a bérbeadók között, különösen akkor, ha ez a plusz teher jelentősen csökkenti a nyereséget. Várható tehát a bérleti szerződések újratárgyalás, és peres eljárások megindulása is.

Az ingatlanadó bevezetésénél igen fontos szempont, hogy az ingatlanpiacot mindez ne érje sokkszerűen és ne vezessen az ingatlanállomány drasztikus leértékelődéséhez, a nemzetközi befektetői bizalom elvesztéséhez − véli Tatár Tibor, a Futureal Develeopment Zrt. vezérigazgatója, aki szintén azt hangsúlyozta, hogy az ingatlanadó bevezetésével egy időben érdemes lenne az átruházási illeték világviszonylatban is kiugróan magas értékét felülvizsgálni. A magas illeték ugyanis arra készteti a piaci szereplőket, hogy az ingatlan-tranzakciókat cég-adásvétel formájában bonyolítsák. Mivel az ingatlan nagyon sokrétű iparág, ennek sajátosságait a törvényalkotóknak is figyelembe kellene venniük. Ehhez arra van szükség, hogy független és jól megalapozott szakmai szervezetekkel konzultáljanak, például a RICS-szel (Royal Institution of Chartered Surveyors).

A szakember azt is kiemelte, hogy az egy százalék körüli értéket a szakma sokkolónak tartatja, mivel ez súlyos értékvesztést jelentene a befektetési-ingatlanok piacán. A 0,25 százalékos mérték már elfogadhatóbb, ennek már érdemes komolyabban vizsgálni a hatásait is. A legfontosabb cél ugyanakkor egy jól megalapozott adórendszer kiépítése lenne, nem pedig egy adóbevételi szint elérése.

URLguru

További hasznos weblapokat szeretne a témában? Esetleg Ön osztana meg másokkal érdekes linkeket? Kattintson az URLguru.hu oldalra!

Alun Oliver, aki az Egyesült Királyságban a RICS (Royal Institution of Chartered Surveyors) tagjaként tizenöt éve foglalkozik ingatlanadózással, ismertetett egy speciális ingatlanadózási konstrukciót is. A Real Estate Investment Trust (REIT) lényege, hogy az ingatlanfejlesztő és befektető cégek − bizonyos feltételek mellett − mentesülnek az adózás alól, viszont profitjuk jelentős részét kötelesek osztalékként kifizetni a részvényeseknek. A REIT-konstrukciók különböző megoldásai több nyugat-európai országban is működnek, így az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Franciaországban is.

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség