Nem érdemes készpénzért lakást venni?
Bár sokan gondolják úgy, hogy jobb a lakást minél előbb kifizetni, pénzügyi szempontból nem biztos, hogy ez a legelőnyösebb, sőt. A készpénzzel rendelkezők számára nem feltétlen az a legjobb konstrukció, ha teljes tőkéjüket az ingatlan vásárlására fordítják.
Noha a bankok a lakáshitelek rendkívül széles skáláját kínálják, érdemes alaposan átgondolni, milyen pénzügyi konstrukcióban vágunk neki a lakásvásárlásnak. Ha rendelkezésre álló tőkénket részben vagy egészben nem az ingatlanba, hanem máshova fektetjük be, jóval kedvezőbb lehetőségeket – és persze magasabb hozamokat tudunk elérni, nem beszélve arról, hogy a befektetett tőke hozamából a törlesztőrészleteket is könnyedén fizethetjük.
Bár a hazai piacon a vásárlók egy része minimális önerővel rendelkezik, és a minél nagyobb finanszírozási arányú hiteleket keresi (többek között éppen ez a helyzet hívta életre a ma már számos banknál elérhető kvázi 0 százalékos önerővel felvehető hiteleket), a nagyobb összegű készpénzzel rendelkezők számára nem biztos, hogy az a legjobb konstrukció, ha teljes tőkéjüket az ingatlan vásárlására fordítják.
Ha például egy fővárosi, 20 millió forintért kínált ingatlant szeretnénk megvásárolni, és abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy készpénzben rendelkezésünkre áll a teljes vételár, azt akár a teljes egészében az ingatlanba fektetjük. Ennek előnye, hogy az ingatlan később fedezetként szolgálhat és terhelhető jelzáloghitellel. A mai piaci viszonyok között azonban nem biztos, hogy megfelelő hozamot lehet a vásárlással elérni.
A rendelkezésre álló szabad tőkét ennél optimálisabban is el lehet osztani, és akár több millió forintos nyereséget is el lehet érni – véli Csedő Zoltán, a Duna House pénzügyi tanácsadási üzletágának vezetője. Ezt az összeget érdemes két részre bontani: 10 millió forint befizethető az új ingatlan vételárába, a maradék 10 millió forintos vételárrészre pedig érdemes hitelt felvenni, így 10 millió forintot – mely ez esetben szabad tőkéként áll rendelkezésre, befektetési egységhez kötött életbiztosításba vagy különféle (tiszta vagy vegyes) portfolióba lehet befektetni. Tovább fokozható az elérhető hozam azzal, ha megfelelően választja meg a vásárló a lakáshitelt. A piacon mind „hagyományos”, mind pedig halasztott tőketörlesztésű hitelek közül lehet válogatni. Egy átlagos, 20 évre felvett, 6,25 százalékos teljes hiteldíj mutatóval (THM) rendelkező, 10 millió forintos hitel esetében a fizetnivalók a következőképpen alakulnak: 240 x 71.533 forintot kell kifizetnünk, amely a futamidő végéig összesen 17.168.000 forintot jelent.
Ha viszont az ún. halasztott tőketörlesztésű hitelt választjuk, a pénz egy része a választott portfolióba átlag 9 százalékos hozammal befektetésre kerül, így az összes befizetés 20 év alatt csupán 13.714.000 forint lesz – összehasonlítva az előző konstrukcióval tehát majdnem 3,5 millió forintnyi nyereségre tehetünk szert. Fontos megemlíteni az igénybe vehető adókedvezményt is, amely a futamidő alatt ugyancsak befektethető.
A maradék 10 millió forint tetszés szerint elhelyezhetjük, például egy vegyes – ingatlan, kötvény és részvényalapokat tartalmazó portfolióba, vagy – hosszú távú cél esetén – egy tiszta részvény portfolióba is. Érdemes tehát vásárlás előtt alaposan körülnézni a piacon, mivel a megfelelően kombinált befektetésekkel jóval kedvezőbb pénzügyi feltételekkel vehetünk lakást.