Az Üllői út Budapest leghosszabb, legizgalmasabb sugárútja. 15 kilométeren keresztül a belvárosi Kálvin tértől a város dél-keleti határáig, Vecsésig húzódik. Öt fővárosi kerület – Józsefváros, Ferencváros, Kőbánya, Kispest és Pestszentlőrinc-Pestszentimre - mindennapi életének meghatározó színtere, a város egyik fő ütőere. Területi adottságai, sokszínűsége miatt az Üllői út és környéke rengeteg lehetőset rejt magában, különösen a dél-pesti részek, melyek a jövőbeni fejlesztések nagy nyertesei lehetnek.

A REevolutio Programiroda szervezésében megrendezett, Az Üllői út felértékelődése című konferencia ingatlanfejlesztési, infrastrukturális, turisztikai és kulturális szempontból vette górcső alá az elkövetkező néhány év lehetséges változásait.

A szervezők  először  Üllői utat érintő legfontosabb projekteket mutatták be. A REevolutio Consulting ügyvezetője, Kolozsváry-Kiss Árpád  hangsúlyozta a befektetők, az ingatlanfejlesztők, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a politikai vezetők és a lakosság véleménycseréjének, együttgondolkodásának, és a szakmai fórumok meglétének fontosságát. 

Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes megnyitójában, folytatva a gondolatmenetet, a városfejlesztés szereplőit, döntéshozóit buzdította együttműködésre és proaktivitásra, kiemelve, hogy ha összeállna egy egységes, minden érdekelt számára elfogadható „Üllői út-program”, a Főváros támogatná azt. A főpolgármester-helyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövő tervezése közben a fenntarthatóság problémájáról sem szabad elfeledkezni, emellett hangsúlyozta Ferihegy fejlesztésének szükségszerűségét. 

Borbély Gábor, a CB Richard Ellis vezető piaci elemzője egyetértett abban, hogy jelenlegi repülőterünk méltatlan az országhoz, és térsége nagyszabású fejlesztésekre éhes, akárcsak az Üllői út több szakasza, melyek a hazai irodapiac szempontjából a következő 5-10 évben egyre kiemeltebb szerepet kapnak majd. 

Ezt támasztják alá a már elindult megaprojektek, melyek közül az Ü48 Corner Center megvalósításáról a BIF vezérigazgatója, Tóth Csaba, az Airport City Logisztikai Park felépítéséről Makkai Zsuzsanna, az Ablon Kft. marketing menedzsere, a Corvin Sétány Programról pedig a Rév8 Zrt. képviseletében Koczián Gergely számolt be a jelenlevőknek. Kerékgyártóné Vajda Beáta, a Hotel Mercure Budapest Korona értékesítési igazgatója az Üllői úti fejlesztések idegenforgalmi hatásáról beszélt, Bérczes László, a Bárka Színház rendezője és fesztivál igazgatója pedig a város kihasználatlan kulturális lehetőségeiről.

Az Üllői utat érintő projektek bemutatását izgalmas és aktuális kérdéseket feszegető kerekasztal beszélgetés követte, melyen az érintett önkormányzatok főépítészei, az ingatlanfejlesztők és a kultúra képviselői szólaltak fel. A beszélgetést Beleznay Éva, a Főváros főépítésze moderálta. 

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az Üllői utat és környékét a közeljövőben élhetővé kell tenni. Ez nem csak az érintett kerületekben élők és dolgozók, hanem Magyarország turizmusa szempontjából is elengedhetetlen. A viszonylag könnyen kivitelezhető és finanszírozható parkolósáv létesítés és faültetés sokat lendítene az Üllői út helyzetén, a jelenlegi elviselhetetlenül nagy forgalmat pedig szervizutak és aluljárók kialakításával lehetne élhetőbbé tenni.

Mára minden szereplő felismerte már, hogy az ingatlanfejlesztési, a közösségépítési, a kulturális és turisztikai szándékoknak össze kell érniük. Arra viszont, hogy a gyakorlatban ez hogyan valósulhat meg a legjobban, még csak megközelítő megoldások születtek. A városfejlesztés szereplőinek egységes akaratával? Összefogással? Egy átláthatóbb szabályozási rendszer kialakításával? A lakosság fejlesztések iránti igényének fokozottabb és tudatosabb generálásával? A jelenlegi gazdasági válság lehetőséget teremt arra, hogy a szektor képviselői a felmerülő kérdéseket átgondolják és megválaszolják, valamint a különböző érdekeket – legalább megközelítőleg – közös nevezőre hozzák. Ez a folyamat elengedhetetlen a Budapestet érintő fejlesztések összehangolásához.