Felfuthat a magyar napelem-gyártó kapacitás

Felfuthat a magyar napelem-gyártó kapacitás

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
ingatlanmenedzser.hu

Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében az elmúlt hónapokban fotovoltaikus beruházásra...

Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében az elmúlt hónapokban fotovoltaikus beruházásra (napelemek általi energiatermelésre) 36 pályázó kapott 3,75 milliárd forintot. A megítélt pályázati forrásoknak köszönhetően csaknem 7 MWp (megawatt-peak) névleges teljesítménnyel bővül, mintegy nyolcszorosára nő a jelenlegi 0,9 MWp hazai kapacitás – hangsúlyozta Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyi államtitkára a Valóságos Kincsesbánya II. Fórumon, a Pest megyei Újszilváson, 2011. május 20-án. Az eseményen előadást tartott Olajos Péter zöldgazdaság-fejlesztési és klímapolitikai helyettes államtitkár is.

A rendezvénynek otthont adó község önkormányzata a Közép-magyarországi Operatív Programból nyert el 433 millió forintos támogatást, amely a korábban ismertetett adatokhoz képest további 0,4 MWp teljesítménnyel növeli meg a magyarországi mutatókat. A beruházás során 1776 napelemet telepítenek, az általuk megtermelt energia egy helyileg telepített transzformátorállomáson keresztül jut majd el a villamosenergia hálózatba.

Újszilvás példája rávilágít arra, hogy egy önkormányzat megfelelő szervezéssel, ésszerű gazdálkodással képes arra, hogy országos összehasonlításban is jelentős teljesítményű naperőművet hozzon létre, amellyel elősegítheti saját intézményeinek energiaellátását – fogalmazott az államtitkár.

Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjából a közelmúltban 50 napkollektoros fejlesztéshez kaptak közösségi támogatást a pályázók, összesen több mint 600 millió forint értékben. A megvalósuló beruházások eredményeként 3288 négyzetméterrel bővül a hazai napkollektor-felület.

Bencsik János felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv az egyik fontos sorvezető stratégiai céljaink eléréséhez, a fenntartható, megfizethető energiastruktúra megteremtéséhez, a magyar gazdaság megújításához és a foglalkoztatás növeléséhez. Ám önmagában ez a dokumentum nem hoz megoldást.

Magyarország európai összehasonlításban átlagos szintű, azonban nem eléggé kihasznált lehetőségekkel rendelkezik a biomassza, a geotermikus- és a napenergia terén – mutatott rá a klíma- és energiaügyi államtitkár. Hozzáfűzte, hogy a 2020-ra számított napenergia részarány már megközelítheti a 3 százalékot. Ez elsősorban a hőtermelés területén jelenthet kiugró fejlődést, de az évtized közepétől a fotovoltaikus termelés is felgyorsulhat. A hazai villamosenergia átviteli rendszer rugalmatlansága miatt megkerülhetetlen a hatékony energiatárolási és szabályozási feltételek megteremtése – vélekedett.

Az államtitkár megemlítette, hogy a kötelező átvételi támogatási (KÁT) rendszer januártól történő átalakításával a továbbiakban kiszámítható, a beruházás megtérülését biztosító, 15 éves támogatási futamidővel számolhatnak a napelemes befektetők. Ugyanakkor hozzátette, felső kapacitáshatárt vezetnek be, amelynek mértékét a tervek szerint 0,5 MWp teljesítményben állapítják meg. A kiszámítható támogatási rendszer, amely az engedélyezési eljárások egyszerűsítésével egyidejűleg lép hatályba, kedvezően befolyásolhatja a hazai napelem- és napkollektor-gyártás felfutását.

Olajos Péter helyettes államtitkár beszédében kiemelte: a kormány határozott szándéka, hogy lendületet adjon a zöldgazdaság fejlődésének, és azon belül a megújuló energiaforrások hasznosításának. Mint mondta, az állami szerepvállalás mellett nagy szükség lenne a helyi cselekvési tervek kidolgozására is, hiszen a települések sok esetben nem is ismerik saját zöld vagyonelemeiket. A helyettes államtitkár szerint a további teendők közé tartozik a helyi megújulóenergia-potenciálok felmérése és egy megfelelő energiahatékonysági mutatórendszer bevezetése is.

A Valóságos Kincsesbánya Fórum célja, hogy olyan hazai megújuló forrásokból származó megoldásokra mutasson rá, amelyek csökkenthetik Magyarország kiszolgáltatottságát, és sikeresen valósítják meg hazánkban a zöld gazdaság, mint új munkaerő- és energiapiaci modell kialakulását.