Az elmúlt évben bekövetkezett katasztrófa károk a társasház-biztosítások esetében is elmozdulást idéztek elő, de ez még nem volt számottevő, mivel egy ilyen szerződés megkötése a közösségi akaratnyilvánítás szükségessége miatt több időt igényel.

A szélsőséges időjárása azonban folytatódik, s ez kihat a lakóközösségek pénzügyi gazdálkodására is. A társasházak lakói körültekintően járnak el közös vagyonuk védelmének érdekében, ugyanakkor egyre nagyobb figyelmet fordítanak a kiadások csökkentésére.

Ezzel is magyarázható a közös vagyonbiztosítás, azaz az egyéni lakásbiztosítást és a társasházi szerződést is magába foglaló konstrukciók számának növekedése. Ez egyrészt megtakarítást jelent mindkét fél számára, másrészt az ügyintézést is leegyszerűsíti, hiszen a lakóközösséget érintő káresemények esetében egyetlen biztosítóval kell kapcsolatot tartani, s így egy biztosító bonyolítja le a kárrendezés teljes folyamatát.

Megfelelő limit kell

A lakóépületek fenntartásában is a költséghatékony megoldások kerültek előtérbe, amelyek az állagmegóvásra, a felújításokra, és a takarékosabb fenntartást szolgáló fejlesztésekre koncentrálnak. A vagyonbiztosítás mellett ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kap a lakóközösségek társasház-biztosítási választásának szempontjai között a megfelelő kártérítési limitű felelősségbiztosítás is.

Ez szintén az elmúlt évek eseményeinek köszönhető. Ilyen felelősség terheli például a társasházat, ha felrobban egy gázpalack az épületben, a tetőről nagyobb mennyiségű hó zúdul az ott parkoló autókra, rongálások történnek vagy ellopnak jelentős értékű épülettartozékokat.

Csak részleges az egyén i fedezet

Magyarországon a lakásokat közel 70 százalékban biztosítják tulajdonosaik, a társasházak közel felének nincs biztosítása. Ebben szerepet játszhat az a tendencia is, miszerint a lakástulajdonosok elegendőnek tartják a lakásbiztosítás megkötését és nem minden esetben mérik fel a társasház-biztosítás által nyújtott előnyöket, jóllehet az egyéni lakásbiztosítások csak részlegesen fedezik a közös tulajdonú épületrészekben keletkezett károkat.

A károk kétharmada egyébként az adatok szerint gondatlanságból vagy kivitelezési hibákból eredő beázás miatt következik be, ezt követik az üvegtörés miatt érkező bejelentések és a 2010-ben érdemben előforduló természeti katasztrófák okozta károk.