Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A polisztirol hab táblák az energiahatékonyság optimális szintjét biztosítják és állandó hőszigetelő hatást nyújtanak 50 éves élettartamuk során. Csökkentik az épületek hő veszteségét legyen szó fűtésről vagy hűtésről. Tipikusan külső falakon, padló alatt lapos vagy emelkedő tetőkön használják világszerte.
Az expandált polisztirolhab (EPS) teljes életciklusukban képes a környezet védelmére. Az építészeti hőszigetelő anyagok elsődleges funkciója az, hogy az épületek energiaigényét minimalizálják, így a kisebb energiafogyasztás révén a lakások tulajdonosai kevésbé terhelik a környezetet. Közhely, hogy a legtisztább energia a meg nem termelt energia. A régi, energiapazarló épületek 3-4-szer annyi széndioxidot eregetnek a levegőbe, mint a korszerűen szigetelt épületek. Szemmel látható tehát, hogy az épületek hőszigetelése szoros összefüggésben van a környezetvédelemmel.
Újrahasznosítható
Az EPS hőre lágyuló termék, így ömlesztéssel könnyedén vissza lehet kapni a kiindulási nyersanyagot. Az immár tömör EPS-ből építő, dekorációs lemezek, és különböző fröccsöntött termékek – a vállfától a virágcserépig - állíthatók elő. Ha jelentősebb mennyiségű idegen anyag nem tapad a darálékra, úgy az újra hasznosított anyag mezőgazdasági célra is felhasználható. Kötött, agyagos talajba bekeverve lazítja azt, elősegíti a drénezés működését, levegőhöz juttatja a gyökereket, ezáltal gyorsítja a növények fejlődését.
Az épületek hőszigetelésével megtakarítható energia számottevő, de az energiamérleg felállításánál fontos, hogy a szigetelőanyag előállításának energiaigényét is figyelembe vegyük. Egy átlagos, 400 légköbméter hasznos térfogatú családi ház teljes körű hőszigeteléséhez szükséges kőolaj nem több, mint 670 liter. Ezzel szemben, a ház 100 éves élettartama alatt az energiamegtakarítás 186 ezer literre adódik! Más megfogalmazásban ez azt is jelenti, hogy mindössze néhány hónap, körülbelül egy fűtési szezon szükséges ahhoz, hogy a beépített nyersanyag mennyisége környezeti terhelés szempontjából megtérüljön.
A PS szigetelés (a teljes élettartam során) átlag 16 százalékkal kevesebb energiával gyártható és 9 százalékkal kisebb üvegház hatású gáz kibocsátást eredményez, mint a többi szigetelő anyag. További vizsgálatok igazolták, hogy ez a szigetelés jelentős energiamegtakarítást biztosít teljes élettartama alatt. A PS szigetelés 150-szer több energiát takarít meg, mint amit előállítására fordítottak. A PS táblák folyamatosan jó hatást biztosítanak a környezet számára, pozitív hatást nyújtanak a klímaváltozással szemben és rendkívül költségtakarékos szigetelő anyagok.
Maga a PS nem járul hozzá a globális felmelegedéshez. Mivel az anyag nem dekompenzálódik élettartama végén, így nem is bocsát ki ózonkárosító anyagokat. jelenleg rendkívül kis igény mutatkozik polisztirol panelek újrahasznosítására, mivel élettartamuk nagyon hosszú. Ennek ellenére a PS az egyik leginkább újrahasznosított műanyag, mivel mind a gyárakban keletkező hulladékot, mind pedig a kibontott PS csomagoló anyagot felhasználják új PS táblák gyártására, ami költség optimalizálás szempontjából hasznos és csökkenti az alapanyag igényt. Fontos, hogy a gyártási folyamatban se keletkezzen nem kívánt melléktermék. A polisztirolhab előállítása során képződő vágási és egyéb hulladék anyagok nem kerülnek ki a gyárból. Az apróra megőrölt hulladékanyagot a gyártási folyamat elején tervezett módon visszaadagolják, így a gyártás száz százalékosan hulladékmentes.
Természetesen felmerül a kérdés, hogy az építkezéseken megmaradt anyagok és a polisztirolhab bontási hulladékok hogyan hasznosíthatók? Ilyenkor alapvetően mindig az a kérdés, hogy meg tudjuk-e tisztítani az anyagot? Ha igen, számos alkalmazási lehetőség nyílik előttünk. A legegyszerűbb, és már hazánkban is régóta alkalmazott eljárás, hogy a megmaradt, illetve bontott anyagokat megőrlik, és cementtel keverve könnyűbetonként újra építőanyagként használják fel. Az őrléskor keletkező finom port a téglagyárak pórusképző adalékanyagként tudják használni, vagy a vakolat gyártó cégek hőszigetelő vakolatokhoz keverik.
