A KSH legfrissebb, véglegesnek tekinthető statisztikái alapján 87 700 adásvétel bonyolódott 2011-ben a magyar lakóingatlan piacon. Ez a 2010-es szinthez viszonyítva 3 százalékkal jelent kevesebb tranzakciót. „Az első teljes válság sújtotta évben, 2009-ben az adásvételek száma a 90 ezres szintre állt be, és azóta nem is változott jelentősen” – mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. „Az idei évben is hasonló mértékű forgalomra számítunk. Az év bár nagyon bíztatóan indult, az első félévben tapasztalt, nagyjából 20 százalékos keresletbővülés nem stabil gazdasági növekedésre alapszik, ezért sajnos nagy valószínűséggel nem tart ki egész évben.” Amíg az adásvételek száma 2009-től stagnálást mutat, addig az újépítésű lakás eladások egyre kisebb részarányt tesznek ki az eladásokból; 2011-ben az összes lakáseladás mintegy 4,4 százalékát tették ki, ez óriási csökkenés a válság előtti évekhez képest.

Ez a tendencia a lakásépítési statisztikákat alapul véve a közeljövőben várhatóan nem is változik. A KSH adatai alapján 2012 első félévében 20 százalékkal kevesebb lakást adtak át, mint 2011 ugyanezen időszakában. Ebben az időszakban a 2006-os, 2007-es szinthez képest harmadára csökkent a lakásépítés 2012 első félévében. Az építési engedélyek számában országos szinten valamivel kisebb, 17 százalékos visszaesés mutatkozott 2011 és 2012 első félévei között.

A lakásépítési statisztikákat területi bontásban vizsgálva jóval árnyaltabb kép bontakozik ki. Budapesten a legrosszabb a helyzet, itt csupán 780 lakás kelt el az elmúlt hat hónapban, ez 54 százalékos visszaesés a tavalyi év első félévéhez képest. Ezzel szemben a megyei jogú városokban 34 százalékkal nőtt a lakásépítések száma 2011 és 2012 első félévei között. A budapesti drasztikus csökkenés mögött az értékesítés céljából épített lakások számának visszaesése, azaz ingatlanfejlesztői aktivitás drasztikus visszafogása áll. Amíg 2007 és 2008 első félévében is 80 százalék fölött volt az értékesítésre épített lakások száma, addig ez az arány 2012 első félévében 50 százalékra csökkent.

Míg a fővárosban a lakásépítések jelentősen csökkenő száma rontotta az országos átlagot, addig vidéken a megyei jogú városokban már 34 százalékal nőtt a lakásépítések száma 2011 és 2012 első félévei között. Bár a nem megyei jogú vidéki városokban 13 százalékkal csökkent a használatbavételi engedélyek száma, ami az országos átlagnál kisebb visszaesés, a megyei és nem megyei jogú vidéki városokat egyben vizsgálva már 5 százalékos növekedés mutatkozik a lakásépítésekben az idei első félévben a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva.

„Az építési engedélyek számának további csökkenése alapján a közeljövőben nem várható az ingatlanfejlesztői aktivitás élénkülése sem” – mondta Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. „Továbbra is kis lakásszámú projektek jellemzik az újépítésű lakások piacát, a fővárosban csak elvétve találunk 100 lakásosnál nagyobb, a válság éveiben elindított lakóingatlan beruházást.

Az idei évben meghirdetett új támogatási eszközök – a szocpol és a lakásvásárláshoz igénybe vehető kamattámogatás eddig nem töltötte be a hozzá fűzött reményeket, egyelőre nem tapasztalható a keresletélénkítő hatásuk. A szocpol népszerűsége a szigorú feltételek, valamint az alacsony támogatási összeg miatt szerény, míg a kamattámogatás rendszere a bankok számára előnytelen konstrukciók létrejöttét jelentette volna. Ez utóbbin egy szabálymódosítás változtatott, az kétséges azonban, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben és hitelkeresleti szint mellett a közeljövőben érezhető lesz-e az állami támogatások keresletélénkítő hatása.